Felpattanás előtt áll a magyar gazdaság, de azért rengeteg kérdőjel övezi a jelenlegi piaci helyzetet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Még az első hullám végkimenetele sem ismert a gazdaságban, s azt sem tudjuk, hogy a második hullám milyen hatással jár majd.
A Takarékbank ezért több forgatókönyvet is készített. A bank az idei évre 5 százalék alatti, 4,7 százalékos visszaesést vár, jövőre 7,2 százalékos felpattanás az alappálya prognózisa. Ez nagyban függ attól, hogy lesz-e és elérhető lesz-e a vakcina – az átoltásra minimum fél évre van szükség.
Épp ezért a növekedés szempontjából a második félév lehet az impozáns növekedés – a Takarékbank szerint a III. negyedévben akár 17 százalékos lehet a felívelés. Ha a második hullám erős is lesz, akkor sem várható olyan visszaesés, mint a II. negyedévben, így a w-alakú görbe esetén a második szár már kisebb lesz.
Egy kisebb hatású második hullám esetén 5,1 lesz az éves visszaesés, míg komoly második hullám esetén is mindössze 5,8 százalékos visszaesést prognosztizál a Takarékbank.
A komolyabb vírushatás a 2021-es növekedési felpattanásra lesz komolyabb hatással:
az alappálya 7,2 százalékos felpattanása helyett mérsékelt második hullámos korlátozással 5,8, erőteljes szigorítás mellett csak 4,4 százalékos lesz a 2021-es felpattanás.
Ugyanakkor az így alacsonyabb bázis komolyabb emelkedést hozhat 2022-ben. A 2022-es alapprognózis 4,7 százalékos GDP-bővülést jelez előre, a mérsékelt scenárióban viszont 5 százalékos lehet az emelkedés, s ha mélyebb lesz a 2020-as válság, s így óvatosabb a 2021-es visszakapaszkodás, akkor pedig a Takarékbank szerint akár 6 százalékos ugrást láthatunk majd a 2022-re. A növekedést alaposan megtámogathatja majd, hogy a jövő évre szinte biztosan elérhetővé válnak a helyreállítási alapok.
Azzal kapcsolatban, hogy a II. negyedévben az ország Európa 4. legnagyobb gazdasági visszaesését produkálta, Suppán Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy nálunk koncentráltan jelentek meg a II. negyedévben a korlátozások, egyszerre állt meg az autóipar és turizmus is. Az éves növekedés tekintetében ugyanakkor már lényegében a középmezőnyben állunk, az EU-átlagnál kedvezőbb helyzetben vagyunk.
Magyarország a járvány okán 2016. I. negyedévének szintjére esett vissza, míg az olasz gazdaság az 1995-ös szinteket is 5 százalékkal alulmúlja. Régiós szinten két negyedév alatt a legkomolyabb visszaesést Szlovákia könyvelhette el, míg Lengyelországban volt viszonylag a legcsekélyebb a visszaesés.
A mostani dinamika különbségnek köszönhetően Portugáliát 2 éven belül megelőzhetjük, az olasz és a spanyol gazdasági szintet 2030-ig érhetjük utol – vélekedett a Takarékbank vezető elemzője.
Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom már III. negyedévben komoly visszapattanást mutat, s jó adatokat közöl a vendéglátás és – a légi szállítást leszámítva – a szállítmányozó ipar.
A következő hónapokban a turizmust leszámítva szinte minden iparág komoly mértékben erősödni fog.
A bérrendezések hatására a Takarékbank komoly mértékű lakossági fogyasztás- bővüléssel számol a jövő évre, a beruházások ugyanakkor csak lassabban találhatnak magukra. A szolgáltatás-egyenleg a turizmus elmaradása miatt akár a jövő év második feléig negatív maradhat. A világszintű adatok szerint az autógyártás magára talált – az elhalasztott vásárlások, illetve a biztonságérzet miatt a közösségi közlekedés helyett használt autók miatt – csúcson vannak a rendelésállományok.
A hazai ipari termelés a jövő év második félévében érheti utol a válság előtti szintet, ám az új akkumulátorgyárak bekapcsolódása miatt gyorsabb lesz a felzárkózás, sőt – ahogy a friss KSH adatok jelzik, hogy a magyar rendelésállomány 8,5 százalékos pluszban van éves szinten – az látható, hogy bár a magyar ipar beesése komolyabb volt, mint például a német, de a visszapattanás is jelentősebb lett.
Ugyancsak gyors felpattanás volt látható a kiskereskedelemben – itt azonban nagy a bizonytalanság, hogy a vendéglátás terén milyen jövőt hoz az ősz és a második hullám.
Nagy kérdés az is, hogy milyen lesz a karácsonyi forgalom a járvány árnyékában. Az építőipari rendelésállomány komoly mértékben eltűnt, s bár a lakásépítésekre – csúszással – jótékonyan hat majd az 5 százalékos áfa, ám ez a szegmens csak az ipar 20 százalékát adja.
Az építőipari beruházásokból komoly mértékben hiányzik az állam, s az is látszik, hogy a céges beruházások is megtorpantak.
Itt a már említett EU helyreállítási alap hozhat változást, de Suppan Gergely figyelmeztetett: a komolyabb beruházások átfutási ideje 2 év lehet. A kormány ennek kapcsán adott inkább pénzeket a kkv-szektornak, akik azonnal felhasználják azt, ám ennek hatása valóban rövidtávú.
A háztartások fogyasztása az idei év egészében 1,2 százalékkal esik csak vissza a bank szerint, amit Suppan Gergely szerint az első negyedéves jó adat mellett az is indokol, hogy a második negyedévi tiltások után számos helyen ismét lehet költeni a pénzeket. A prognózis a jövő évre 5,4 százalékos fogyasztásbővüléssel számol.
A Takarékbank szerit idén 3,5, jövőre 3,7 százalékos lehet az infláció, de a bázishatás miatt áprilisban 5 százalék körüli megugrást láthatunk majd, A maginfláció idén 4,1, jövőre 3,4 százalék lehet.
A költségvetési deficitet a bank a Varga Mihály által várt 7-9 százalékos sáv közepére, 8 százalékra várja, Supan Gergely szerint érdekesség, hogy a piacok ma azt értékelik, minél komolyabb fiskális ösztönzést adnak a kormányok – más kérdés, hogy ez milyen hosszú konszolidációt okoz majd.
Az államadósság 70-75 százalékra emelkedhet, ám 221-től gyorsan leépülhet, de mind a deficit, mind az adósság terén nagyon komoly, akár 5 százalékos eltérés is előfordulhat – jelezte a szakember. A folyó fizetési mérleg a szolgáltatások többletének kiesése miatt idén mindenképp hiánnyal zár majd, de a külső finanszírozási kapacitásunk továbbra is többletben marad.
A forint és a hazai tőzsde alulértékelt, ám az erősödés eddig a forintnál nem következett be – a régiós devizáktól is elszakadtunk, amit az ultralaza hazai jegybanki politika magyaráz. Suppan Gergely szerint az MNB 370 forint fölé már nem akarja engedni a forint árfolyamát, mivel az már komolyan hatna az inflációra.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
