Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) vártnál nagyobb második negyedévi csökkenése, majd a koronavírus-járvány második hulláma miatt a korábbinál nagyobb, 4,7 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak a Takarékbank elemzői, a korábban várt 3,2 százalékkal szemben, viszont 2021-ben már érdemi, 7,2 százalékos felpattanással számolnak – mondta Suppan Gergely, a bank vezető elemzője a pénzintézet sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
Várakozásaik szerint az idén 3,5 százalékos lesz az infláció, csak átmenetileg nő a munkanélküliség, a reálbérek emelkedése pedig tartós marad.
Elemzésükben kitérnek arra: a koronavírus elleni védekezés következtében bejelentett korlátozó intézkedések világszerte drámai gazdasági visszaesést okoztak, a csökkenés mértéke azonban eltérő volt.
Azok az országok, ahol a járvány miatt meredeken megugró fertőzések és halálozások száma szükségessé tette a teljes körű leállást, a kijárási tilalmat, és az idegenforgalom visszaesése is hozzájárult a gazdaság zuhanásához, bő kétszámjegyű, egyes esetekben 20 százalékhoz közeli gazdasági zsugorodást mutattak. A járvány enyhébb lefutása, valamint a turizmusnak való kisebb kitettség miatt más országok 10 százalék körüli visszaeséssel „megúszták” a világjárványt.
A gazdaságok talpra állása már a második negyedév közepétől elindult, köszönhetően a korlátozások fokozatos feloldásának. Egyes ágazatok éles, V alakú felpattanást mutatnak, azonban az ágazatokat és az országokat különböző mértékű újraindulás jellemzi. A leggyorsabban a kiskereskedelem tért magához az üzletek újranyitásával, az elhalasztott fogyasztás pótlásával, ami június végére szinte minden országban stabilizálta az üzletek forgalmát. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban nem kezdődhet meg az a vírus elleni oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül.
2020.03.02. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
Suppan Gergely emlékeztetett: a Fed nullára csökkentette az irányadó kamatszintet, amit legalább két évig fenn kíván tartani, emellett korlátlan eszközvásárlási programot, és számos likviditáskönnyítő intézkedést jelentett be. Az Európai Központi Bank (EKB) újabb 600 milliárd euróval egészítette ki a korábban elindított 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programját. Az Európai Bizottság német-francia közös javaslatra 750 milliárd euró összegű helyreállítási alap tervezetét jelentette be, közös kötvénykibocsátással finanszírozva.
A hazai gazdaság is jelentős visszaesést szenvedett el a pandémia miatt, a második negyedévben 13,6 százalékkal zuhant a hazai GDP az egy évvel korábbihoz képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva pedig 14,5 százalékkal esett vissza az első negyedévhez képest. Az
első félévben összesen 6,1 százalékkal csökkent a hazai GDP az előző évihez képest, ez kedvezőbb volt az uniós átlaghoz viszonyítva, ami megközelítette a 9 százalékot.
A Takarékbank elemzői kitérnek arra: a járvány terjedése ellen március közepétől életbe léptetett korlátozások, egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott. A korlátozások fokozatos feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a harmadik negyedéves adatokban látványosan fog megjelenni. A harmadik negyedévben a GDP visszaesése 4,5-5 százalék közé enyhülhet.
Az idei alacsony bázis miatt a jövő év második negyedévében a GDP növekedése elérheti akár a 18 százalékot is. A járvány esetlegesen súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást.
Az infláció 3,4 százalékra csökkent szeptemberben az augusztusi 3,9 százalékról, a maginfláció pedig 4 százalékra esett vissza az előző havi 4,6 százalékról, mivel a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek egy hónap alatt. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,5 százalékra süllyedt, így a közeljövőben nem várnak további kamatemelést az egyhetes betétben a Takarékbank elemzői.
A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt, hogy a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesnek a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében. Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százaléka gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is.
A monetáris tanács 0,6 százalékon tartotta az alapkamatot, az egyhetes betéti kamatot ugyanakkor 0,75 százalékra emelte, ugyanis a forint gyengülése fokozta az inflációs kockázatokat. Miután a pénzügyminiszter 7-9 százalékos államháztartási hiányt vár az idei évre, az MNB ismét nagyobb volumenben vásárol állampapírokat a hiány finanszírozásának támogatása érdekében.
Az átmenetileg megugró költségvetési hiány, valamint a nominális GDP várható stagnálása miatt az államadósság GDP arányos mértéke idén 74-75 százalékra emelkedhet, azonban a következő években ismét csökken, így 2021-ben 70,2 százalékra, 2022-ben 67 százalék alá süllyedhet az adósságráta – ismertette. Suppan Gergely szerint a jegybank nem engedné, hogy 370 fölé emelkedjen a forint/euró árfolyam.
(Borítókép: Creativa Images, PuzzlePix/Shutterstock)
