A Monetáris Tanács prioritásként kezeli az inflációs várakozások megfelelő horgonyzását és ezzel a másodkörös inflációs kockázatok folyamatos mérséklését. Az elmúlt időszakban felerősödtek az olyan rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok, amelyek jelentősebb változására gyorsan és rugalmasan kell reagálnia a jegybanknak. Ennek megfelelő eszköze az egyhetes jegybanki betét – derül ki Suppan Gergely elemzéséből.
A közgazdász kitért arra is, hogy
a pénz- és árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani.
Ennek, az egyhetes betéti eszköznek a kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak – olvasható az összefoglalóban.
Az említett cél érdekében az MNB az év végén ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, ami mellett több új intézkedést is bevezet. A bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját.
Szintén a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősíti, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának.
Korábban megírtuk, hogy immár 2,1 százalékos a jegybanki alapkamat, és 30 bázisponttal növelte az irányadó rátát az MNB mellett működő monetáris tanács mai ülésén.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
