A 330 ezres lélekszámú Kolozsvár központ közeli övezetében pillanatnyilag nem lehet se régi, se új lakáshoz jutni kétezer eurós (730 ezer forint) négyzetméterár alatt. Az ingatlanok ára tíz év alatt megduplázódott, a 2010-es évek legelején még ezer euró körüli volt az átlag. Ma szürreális árszintekkel szembesül, aki lakásvásárlásban gondolkodik, egy 50-60 négyzetméteres kétszobás ingatlanért például
szemrebbenés nélkül kérnek 100-120 ezer eurót (36-44 millió forintot). És ezt egyelőre többnyire meg is adják.
A drágulás egyik fő okaként az inflációt jelölik meg. Az emberek félnek a pénzhígulástól, az ingatlanügynökségek képviselői szerint a vásárlók 60-70 százaléka befektetésnek tekinti a lakást, és bérbeadásban gondolkodik. Az építőanyagok drágulása szintén a fajsúlyos magyarázatok között szerepel, ennek ellenére egyes szakemberek úgy tartják, az esetleges további anyagár-emelkedés sem növelheti tovább az ingatlanok értékét, kifulladóban ugyanis a vásárlóerő. A jelenlegi lakásárszintben még nincs benne az építőanyagok drágulása, hangzik a másik vélemény. Abban azonban nagyjából egységes az álláspont, hogy az ingatlan-ellenértékek közelednek a csúcshoz, nagy változás aligha jön. Ezen a jövőképen legfeljebb egy szélsőséges léptékű (7,5-7,9 százalékos) infláció változtathat.
Románia vezető ingatlanportálja, az Imobiliare.ro adatai szerint 2021 harmadik negyedévében országos szinten a lakások átlagára 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az új építésű ingatlanok esetén pedig 13,9 százalékos volt az emelkedés. A lakásárak Brassóban és Bukarestben nőttek leginkább – 14,8, illetve 13,2 százalékkal –, a legdrágább város azonban változatlanul Kolozsvár. Itt, a portál adatai szerint, az idén október 31-én egy négyzetméter átlagára 2013 euró volt – az egy évvel korábbi ár 1826 euró –, míg a város központjában az eladó ingatlanok átlagára 2350 euró/négyzetméterre (860 ezer forintra) rúgott. A második helyen álló Bukarestben 1630 euró az átlagár.
Fotó: Getty Images
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kara által készített, Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű felmérés is hasonló viszonyokról tanúskodik. Brassóban 1428 euró/négyzetméter az átlagár, tavaly ez 1217 euró volt. Ehhez képest Temesváron ma olcsóbban lehet lakást vásárolni:
egy négyzetméter 1362 euróba kerül, míg tavaly 1289 eurónál állt a számláló.
Az építkezési alapanyagok ellenértékének normalizálódása országos viszonylatban igazíthat az ingatlanpiaci arányokon, látványos korrekcióra azonban senki sem számít. Ennek bizonyos mértékben „történelmi” előzményei is vannak, hiszen az ingatlanszakma a 2010-es évek elején szintén kijelentette, hogy annál feljebb már nincs, és hasonló hangzott el a járvány tavalyi kitörése után is.
Természetesen elképzelhető, hogy általánosan mérséklődnek az árak, drasztikus csökkenéssel azonban senki sem számol. A lakások iránti kereslet ugyanis továbbra sem mérséklődik, így a tulajdonosokat semmi nem kényszeríti önmérsékletre. Az ingatlan-adásvételek száma 2020 közepe óta folyamatosan a pandémia előtti szint felett jár, a tavalyi visszaesést pedig így utólag leginkább a tavaly április–májusi kijárási tilalom magyarázza, amikor leállt az egész gazdaság, az eladásra kínált ingatlanokat pedig gyakorlatilag meg sem lehetett tekinteni. Június végén azonban az ingatlanpiaci tranzakciók száma újra a járvány előtti értéket mutatta, azóta pedig folyamatosan a válságot megelőző szint felett teljesít a piac.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Getty Images)
