Meglehet, túlságosan is belelendült az információgyűjtésbe a szerbiai adóhivatal, amikor adatokat igényelt attól a tizenkét utazási irodától, amely 2019-ben, a pandémia kezdete előtti esztendőben 200 millió eurósnál nagyobb forgalmat bonyolított. Valamint minden olyan ügyfél adatát – nevét, személyi számát, a megvásárolt üdülési csomag dinárra átszámított árát, a befizetés pontos dátumát – kikérte, aki ötezer eurót meghaladó összeget költött utazásra 2018. január elseje és 2020. december 31-e között.
Az sem számít, ha ez a summa nem egyfős kiruccanást fedezett, hanem például családi utazást. A befizetések értéke a lényeg, nem az érintettek száma.
Elűzheti az ügyfeleket
Az adóhivatal több szempontból is nehéz helyzet elé állította az irodákat, a közvéleményben pedig nagy port kavart az ügy. A vitát elsősorban az adatvédelmi jogszabályok vélhető megsértése okozta, amely kényes helyzetbe hozta a cégeket. Lényegében két tűz közé kerültek: egyrészt eleget kell tenniük a hatóság felszólításának, másrészt kiderülhet, hogy ennek érdekében törvényt kell sérteniük. Ugyanakkor a járvány első évében hatalmas anyagi veszteséget könyveltek el, amelyből az idén valamennyit sikerült lefaragniuk.
Most pedig, amennyiben kiszolgáltatják ügyfeleik adatait, saját maguk alatt vágják a fát, hiszen elfordulhatnak tőlük azok a fizetőképes kuncsaftok, akikre ebben az esztendőben is számíthattak az utazási korlátozások feloldása után. A lehetetlen helyzetet érzékeltetve több utazásszervező elmondta:
ma már az is nagy dolognak számít, ha valaki irodán keresztül indul el nyaralni vagy téli pihenésre, mert sokan az interneten foglalnak kinti szállást.
A vagyon- és adatellenőrzésnek ez a formája pedig még inkább a világhálós rendelésre és a külföldi számlakiegyenlítésre ösztönzi majd az üdülni vágyókat.
Aleksandar Seničić, a szerbiai utazási irodák szövetségének (YUTA) az igazgatója arról számolt be: felemás volt a társaságok reakciója. Az adóhivatal egy hetet adott nekik a kért információk elküldésére. Egyes irodák megtették, mások pedig kivárnak, attól függően, miként mérték fel a helyzetet. A határidő a napokban lejárt, de a cégek bíznak a hatóság kegyelmében, vagy abban, hogy az lemond a további tömeges adatszerzésről. Seničić szerint a meglehetősen rövid terminus miatt arra sem volt lehetőség, hogy hivatalos normakontrollt kérjenek az efféle igénylés jogszerűségéről. Így voltaképpen a YUTA és az érintett irodák rákényszerültek arra, hogy maguk döntsék el, törvényes-e az adóhivatal utasítása.
Ombudsman és adatbázis
Kissé megkésve, de nyilatkozott az ügyben Milan Marinović, a közérdekű információkért és a személyi adatok védelméért felelős biztos. Közölte: a hatóságnak jogában áll nyilvántartásba venni és feldolgozni minden, a közteherviseléssel kapcsolatos adatot, s ezeket bármely intézménytől, cégtől bekérheti. Van azonban egy bökkenő – mutatott rá –: az adóhivatal ezt csakis meghatározott személyekre vonatkozóan teheti meg, hogy megállapíthassa valakinek a pontos vagyoni helyzetét, de nem járhat el általánosan, előre nem definiált csoportokkal szemben. Ez utóbbi eset valósult meg, így kijelenthető, hogy az állami szerv túllépett a hatáskörén.
A YUTA már kérte is, hogy az adatvédelmi biztos hivatalos álláspontban erősítse meg az elmondottakat.
Ha ez meglesz, akkor az utazásszervezők szövetsége tájékoztatni tudja a tagszervezeteit, hogy miként cselekedjenek hasonló esetekben. Az utazási irodák érdekvédelmi szervezetei más fórumokhoz, jogi szakértőkhöz és intézményekhez is fordultak állásfoglalásért.
Az adóhatóság azt állítja: a vagyonosodási ellenőrzések, az adócsalók kiszűrése érdekében joga van adatbázist készíteni. Kért már be hasonló információkat autókereskedőktől, bankoktól, ingatlanos tranzakciókról, átruházásokról, társasági tulajdonról, s ez nagyban segítette a munkájukat. Különben is ezekhez az adatbázisokhoz a hivatalnak csak négy munkatársa fér hozzá.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
(Borítókép: Emily IRVING-SWIFTEuropress/AFP)
