Csak a kezdet lehetett Magyarországon a Rheinmetall nemrégiben átadott gyára Zalaegerszegen, ha hinni lehet a szakértőknek, és valóban beköszöntött a bizonytalanságok kora, amelyben a világ folyamatban lévő átrendeződése egy sor fegyveres konfliktust indíthat el a jövőben. Tetszik, nem tetszik, erre a magyar gazdaságnak is előbb-utóbb reagálnia kell. Elemzőkkel annak jártunk utána, mik a hazai védelmi ipar kilátásai, és átveheti-e a járműgyártás szerepét a tankok és harckocsik gyártása.
Jelenleg a védelmi ipar súlya a magyar gazdaságban elenyésző, azonban a futó beruházások és a növekvő piaci igény miatt biztosan nőni fog: az orosz–ukrán háború miatt sok ország komolyabban veszi a fegyverkezést, ami egyértelműen növeli a keresletet az ágazat termékei iránt – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint a háború köztudatba kerülése, a hidegháború 2.0 azonban már önmagában növeli a kormányzatok fegyverkezési kedvét, így emelve a keresletet a védelmi ipar termékei iránt.
A háború tehát már önmaga is keresletnövelő tényező, hiszen az Ukrajnában megsemmisülő eszközök, illetve az elhasznált lőszerek helyett újakat kell gyártani
– mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy a magyar hadiipar esetében nem könnyíti meg a tisztánlátást, hogy a védelmi ipar nem jelenik meg külön ágazatként a TEÁOR-besorolásban, így a hazánkban működő ipari cégek közül van, amelyik a fémmegmunkálás, van, amelyik a közúti jármű gyártása, és van például, amelyik a szerszámgyártás ágazatba tartozik. Tehát a pontos súly meghatározása nehéz, mivel míg általában egy ágazatban megnézhetjük az adott TEÁOR-ba tartozó cégeket, a védelmi ipar esetében egyesével kell összegyűjteni őket a különböző ágazatokból.
Remélhetőleg nem lesz akkora a súlya, mint a járműgyártásnak: ez vagy a járműgyártás leépülését jelentené, vagy a hadiipar iránti kereslet nagyságrendekkel való bővülését – ez azonban nem a világ békésebbé válását takarná
– emelte ki az elemző, aki szerint óvatosnak kell lenni a védelmi ipar fejlesztésével, ha a most megugró kereslet csak átmenetinek bizonyul, akkor a felesleges kapacitások kiépítése hosszabb távon nem járul hozzá a gazdasági felzárkózáshoz.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: MTI/Varga György
