A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) kezdeményezésének és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) fogadókészségének köszönhetően a kereskedelmi ágazatban meghatározó két szakszervezet összefogásra buzdítja a munkavállalókat – mondta a Figyelő.hu-nak Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. A Magyar Idők írta meg, hogy a korábban több ügyben egymásnak feszülő szakszervezet már összefogott, és sztrájkra készülnek a Tesco áruházlánc munkavállalói.
Bubenkó Csaba lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KDFSZ már 2010-től folyamatosan két számjegyű béremelést követelt a Tesco Global- Áruházak Zrt. vezetésétől. A szakszervezet és a vállalat vezetői tavaly arról állapodtak meg, hogy hároméves periódusban olyan bérpolitika lesz, aminek következményeként a vállalat az első három legjobb munkabért fizető munkáltatóvá tornázza fel magát az utolsók közül. ( A társaság a 2000-es évek elején a szektor egyik legjobban fizető vállalata volt.)
A kormány javaslata alapján a szakmunkás bérminimum 161 250 forintra emelkedett. Ennek a kötelezettségnek tett eleget a Tesco. Az egyeztetések 2017 elejétől folytatódtak, a szakszervezet azonban sajnálattal vette tudomásul, hogy a vállalat vezetői bejelentették: a kötelező szakmunkás bérminimum emelésen kívül nagyobb bért nem kívánnak emelni, és előre vetítették azt is, hogy 2018-ban is a kormány által elfogadott 180 500 forintnak megfelelően történik a béremelés.
Eltérés csak azokon a területeken lesz, ahol bér-összecsúszás jelentkezik vagy a piaci viszonyok összehasonlításában is alacsony a bér. Az érintett dolgozók száma körülbelül 500-600, az emelés mértéke legfeljebb 4-6 százalék. Ugyanakkor 2009-2015 között az áruházlánc éves nettó árbevétele 7,1 százalékkal, egy főre jutó nettó árbevétele pedig 14,5 százalékkal nőtt, míg az áruházláncnál alkalmazott létszám mértéke pedig 6,4 százalékkal csökkent az évek során. Az elmúlt években tehát nőtt az egy főre jutó nettó árbevétel, vagyis valószínűsíthető, hogy egy munkavállaló több munkát végez el jelenleg, mint az elmúlt években. Az is tény, hogy az elmúlt években a vállalat árbevétele folyamatosan nőtt, s tavaly több milliárd forint került eredménytartalékba.
A KDFSZ számítása szerint a vállalat teljes populációra levetítve a béremelésre fordított költség összege 2017-ben megközelítőleg az 1-2 százalék közötti szintet érte el. Ez annak köszönhető, hogy a kormány a munkáltatói járulék terhet 27 százalékról, 22 százalékra csökkentette.
