Ez a lépés lendületet adhat a Glasgow-ban zajló COP 26 klímacsúcs utolsó napjainak – számolt be róla a Bloomberg. A két szuperhatalom kooperációja azért meglepő, mert a legtöbb témában komoly rivalizálásukról lehet hallani, és álláspontjuk mindeddig a skót városban is ellentétesnek tűnt.
A megállapodás értelmében a két ország – amelyek egyaránt a világon a legnagyobb szennyezőknek számítanak – visszaszorítja károsanyag-kibocsátását, elsősorban a metánszennyezés és az illegális erdőirtás csökkentése révén. Kína különleges éghajlatvédelmi megbízottja és Washington hasonló pozícióban lévő embere, a korábbi külügyminiszter, John Kerry közös sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy munkacsoportot hoznak létre, melynek eső ülésére jövő év első felében kerül majd sor – olvasható a VG szemléjében.
Azt Kerry is kihangsúlyozta, hogy
nincs hiány nézetkülönbségekből a két nemzet között, azonban együtt kell működniük, hogy a környezet megóvása érdekében kulcsfontosságú munkát elvégezzék.
John Kerry
Fotó: Jeff J Mitchell / POOL / AFP
A bejelentés felkavarta az állóvizet Glasgow-ban. A klímacsúcs célja a globális hőmérséklet-emelkedés megfékezése, de eddig inkább az egy helyben állás jellemezte a találkozót. A 2015-ös párizsi klímamegállapodást is az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú megállapodás tette lehetővé.
A világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatok folyamatosan javultak,
mióta kínai tisztviselők szeptemberben közölték John Kerryvel, hogy a klímaváltozással kapcsolatos előrelépés az általános kapcsolatok javulásának függvénye is. Ez arra sarkallta Joe Biden elnököt, hogy felemelje a telefont, és tárcsázza Hszi Csin-ping kínai elnököt. A közeledés jele volt a Huawei bebörtönzött pénzügyi vezetője, a kémkedéssel vádolt Meng Van-csou szabadon engedése is, amely már régóta előkelő helyen állt Peking kívánságlistáján.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos partnerség egy másik virtuális csúcstalálkozónak is megágyazhatott, ugyanis a tervek szerint jövő héten Biden és Hszi az online térben egyeztet a két ország közötti legfontosabb kérdések kapcsán. Hszi a héten az USA–Kína Kapcsolatok Nemzeti Bizottságának címzett közleményében kijelentette, hogy Peking elmélyíteni kívánja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és higgadtabban kezelni a vitás kérdéseket.
A találkozón valószínűleg szó lesz
a feszültségekről, a technológiától kezdve a kereskedelemig, az emberi jogokig és Tajvan státuszáig, ami az elmúlt napokban már-már lőporos hordóig fajult.
Ugyanakkor Kína elutasította, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok és az Európai Unió által szorgalmazott globális kötelezettségvállaláshoz, amely szerint az évtized végére a 2020-as szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteni a metánkibocsátást. Hszi ezt azzal indokolta, hogy Kína saját nemzeti tervet fog kidolgozni.
A világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójaként Kína jelenleg minden másik országnál többet tehetne azért, hogy a világ elkerülje a globális felmelegedést és annak legsúlyosabb hatásait. Peking azzal érvel, hogy a szén-dioxid-semlegesség 2060-ra történő elérésére irányuló terve már most is a valaha megkísérelt legambiciózusabb kibocsátáscsökkentési projektnek számít.
(Borítókép: Xie Zhenhua a klímacsúcson Fotó: EyePress News / EyePress / AFP)
