Az idősgondozás területén felmerülő probléma súlyosságát legélesebben a norvég Trygve Thomessen, a PPM Robotics AS igazgatója fogalmazta meg, aki elmondta, hogy a fejlett világ elöregedő társadalmaiban ez mind komolyabb probléma. Miközben növekszik a gondoskodásra szorulók száma, a velük foglalkozóké csökken. A robotok alkalmazása megoldást jelenthet, ezért a norvég kormány 600 millió eurót szán ezen probléma megoldására, de a technikai gondokat sokan alábecsülik, ezért szükséges a különböző tudományterületek nemzetközi összefogása.
Az idősgondozás területén bevethető gépek a robotok egy szűkebb csoportjához, az úgynevezett szociális robotokhoz tartoznak. Ezek abban különböznek a közönséges robotoktól, hogy képesek szociális interakciókra, vagyis képesek önállóan mozogni emberek között, képesek velünk kapcsolatba lépni úgy, hogy az számunkra ne legyen zavaró, természetesnek tűnjön. Ilyenek például, a beszédet megértő és válaszolni is képes pincér-, és recepciós robotok.
A Debreceni egyetem sajtó központjának tájékoztatása szerint a DE Kognitív eto-mérnöki rendszerek és robotok kutatócsoportja és a Digitális interakciók kutatócsoport közös robotika szakértői nemrégiben nemzetközi szakemberekkel és kórházigazgatókkal, szociális intézmények vezetőkkel egyeztetett arról, milyen képességekkel rendelkező robotok segíthetnék a munkát a közeljövőben. Az EIT Health InnoStars regionális igazgatója (Európai Innovációs és Technológiai Intézet, amely az egészségügyi innovációk terén vezető szerepet tölt be Európában) arról beszélt, hogy az intézmény Debreceni Egyetemmel kötött keretszerződése ilyen formában újabb tartalommal tölthető meg.
A felmerülő problémák egyike az, hogy hogyan közlekedjenek úgy a robotok az emberek között, hogy ne menjenek neki senkinek és semminek. Ez a feladat nagyon egyszerűnek tűnik, ám a jelenleg létező megoldások tökéletesítése a szakértők szerint még nagyon sok kutatást, kísérletezést igényel. Husam A. Almusawi mérnök, a Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék adjunktusa és kutatócsoportja jelenleg ennek a finomításán dolgozik.
Csukonyi Csilla pszichológus a DE BTK képviselőjeként, egyben a Digitális interakciók kutatócsoport vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősgondozásban használt robotokat be kell illeszteni az egészségügyi intézmény szervezeti kultúrájába, és a humán erőforrás támogatása, illetve tehermentesítése alapvetően a feladatuk, de a legfontosabb az, hogy ne lélektelen vastömegek legyenek, hanem az idősekkel pozitív interaktív kapcsolatot kialakító társrobotok.
Korondi Péter szerint a rendezvényt szervező két DE-kutatócsoport azért lehet jó partner egy ilyen nemzetközi kutatásban, mert annak tagjai az egyetem négy karának (MK, BTK, ÁOK és TTK) tudományterületeit képviselik.
Skorán Ottó, a Visegrádi Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház orvosigazgatója felvetette, hogy egy fontos és új dimenziót nyithat az idősgondozásban használt robotok felruházása telemedicina funkcióval. Csizmazia Tibor, az Enjoy Robotics vezérigazgatója abban lát technikai és üzleti lehetőséget, ha az idősgondolkozó robotok abban segítenek, hogy az idős emberek minél tovább a saját otthonunkban maradhassanak.
A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan együttműködés csírái jelentek meg, amelyek remélhetően a közeljövőben kifejlődve megalapozhatják a magyar szociális robotika ipart, amelynek tudományos hátterét a Debreceni Egyetem biztosíthatja. Szücs Péter neurobiológus, az ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója előadásában orvosi, illetve neurobiológiai szemmel közelítette meg a problémát. Ismertette, hogy az ápoltak milyen időskori neurológiai változásával kell az ápolóknak szembenézni és ezek a változások hogyan vezethetnek demenciához, Alzheimer- vagy Parkinson-kórhoz. Az intézetigazgató kitért arra, hogy a rendezvényt szervező kutatócsoportok az egyetem Neurotech EU projektje keretében jöttek létre.