Átrendeződni látszik a nemzetiségi arány a külföldi munkavállalók között – adta hírül a Magyar Nemzet. A lap cikke szerint a folyamat már elkezdődött, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból érkező munkavállalóké nőtt az elmúlt év második felében. A KSH kimutatása alapján számos fülöp-szigeteki munkavállaló jelent meg a hazai munkaerőpiacon, emellett a román és a szlovák nemzetiségű külföldi foglalkoztatottak is nagy számban szerepeltek a statisztikában.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy míg az elmúlt években az ukránok számára volt az egyik fő cél a magyarországi munkavállalás, számuk csökkenésével azonban egyre inkább felmerült a szerb állampolgárok alkalmazása. A szakember szerint azonban ezzel együtt sem várható, hogy tömegesen érkeznének a szerbek a magyar munkaerőpiacra.
Ismeretes, hogy a kormány várakozásai szerint a következő időszak beruházásai mintegy félmilliós munkaerőigényt generálnak a magyar gazdaságban. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint azonban a kabinet a munkaerőhiányt elsősorban a hazai, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék aktivizálásával és foglalkoztathatóságának javításával, valamint a külföldön munkát végző magyar állampolgárok hazatérésének ösztönzésével kívánja enyhíteni.
Egyre több harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatnak a hazai cégek. Fotó: MTI/Veres Nándor
Az államtitkár egy minapi rendezvényen ismét hangsúlyozta, hogy harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között, és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni.
Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának jogszabályi keretei még átláthatóbbak és egyértelműbbek legyenek, a kormány előtt van egy törvénytervezet, amely a hatályos szabályok és engedélyezési kedvezmények figyelembevételével fogja meghatározni, hogy a kedvezményes foglalkoztatók milyen feltételekkel és szempontok figyelembevételével alkalmazhat vendégmunkást kilencven napot meghaladó munkavégzés céljából Magyarországon.
Mihályi Magdolna ezzel kapcsolatban elmondta: a Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz 2-3 nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra. E mellett lehet néhány fókuszország, ahonnan egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan érkezhet majd több munkavállaló.
– A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt – mutatott rá a szakember.
Majd hozzátette: annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, ez nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)
