Úgy tűnik rengeteg kérdésben teljesen mást képviselünk, és a magyar embereknek nem tetszik, amikor Magyarországot támadják Önök, és lehet az sem fog tetszeni, amit mondani fogok – mondta Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügymiszter hangsúlyozta, az elmúlt években hazánk mindent megtett, hogy hozzájáruljon az unió fejlődéséhez, és visszaszerezze elveszített versenyképességét.
2010-ben az IMF lélegeztetőgépén volt az ország, akkor Magyarország kormánya meg tudta újítani az országot. “A magyar emberek összefogtak, és bebizonyították, hogy van kiút. A képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a párbeszédet” – fűzte hozzá a miniszter. Szerinte az illegális bevándorlást meg kell állítani, mert Magyarország nem akar folyamatos rettegésben élni. Mint folytatta, a kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért.
Felhívta a figyelmet, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de az elmúlt évek ellenőrizetlen bevándorláshulláma igenis lehetőséget kínált a terrorcsoportoknak arra, hogy eljuttassák a tagjaikat Európába, és tény, hogy jelentősen növekedett a terrorveszély az utóbbi időben. Olyan terrortámadások történtek a kontinensen, amiben több mint 300 ember meghalt. Mi nem fogadjuk el, hogy folyamatos fenyegetésben éljünk, úgy gondoljuk az illegális bevándorlást meg kell állítani – fejtette ki. Arra is kitért, hogy pont a LIBE bizottság döntött arról, hogy felső korlát nélküli bevándorlást akar, ami egyezik Soros György véleményével. Mindez veszélyes Európa számára – tette hozzá. Emlékeztett, a magyar emberek nemet mondtak a kötelező betelepítésre, és a kormány a magyar emberek akaratát képviseli. Továbbra is harcolni fogunk a magyar emberek biztonságáért – hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint az ehhez szükséges vitákat megvívták eddig is, és a jövőben is meg fogja vívni. A vita ténye nem rossz, mivel ez azt jelenti, hogy demokrácia van. Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, márpedig ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész alapján folytassák le – vélekedett a miniszter. Az ülésen elhangzott bírálatokra reagálva leszögezte: Magyarország betart minden nemzetközi jogszabályt.
A tárcavezető a meghallgatás utáni sajtótájékoztatón egyértelműsítette, semmilyen meghallgatás vagy nyomásgyakorlás nem fogja eltántorítani a kormányt a magyar emberek álláspontjának képviseletétől, a kabinet kitart migrációs politikája mellett. Szerinte a LIBE-meghallgatásnak, a Magyarországgal szembeni jelentésírásnak kizárólag az illegális bevándorlás megítélésével kapcsolatos jelentős különbség az oka. Míg ugyanis a LIBE-bizottság és az EP-képviselők jelentős többsége Európa szempontjából pozitív fejleménynek tekinti az illegális bevándorlást, addig a magyar kormány azt veszélyesnek, a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést pedig rossznak, károsnak tartja. Hozzátette, az utolsó lehetőségig küzdeni fognak azért, hogy ne léphessenek életbe a magyar emberek biztonságával, akaratával ellentétes döntések.
„Az európai intézményeknek kutyakötelességük lenne lépéseket tenni Európa biztonságának helyreállítása érdekében ahelyett, hogy egyes tagállamokat kipécéznek” – mondta. De azt is hangsúlyozta, nincs kétsége afelől, hogy a Magyarországról szóló jelentés „már készen van”, „a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözést” vezérlő politikai motiváció erőteljesen látszani fog benne, és „nem lesz független” Soros György álláspontjától.
Szerinte a csütörtök délelőtti meghallgatás alapján beigazolódtak Kovács Zoltán kormányszóvivő korábbi szavai a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözésről. Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak, „kipécézték” az országot – mondta.
A Magyarországnak járó EU-s pénzek ügyében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező uniós források jelentős részét, mintegy háromnegyedét nagy nyugat-európai vállalatok használhatják fel.
Kérdésre válaszolva reagált arra, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép. A kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt az érveit – kommentálta a hírt. A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is, mivel a bevándorlás kérdése nemzeti hatáskör. Ezért a kormány a szuverenitás megsértésének tekinti, hogy európai intézmények el akarják venni egyes tagországok jogát attól, hogy saját maguk döntsék el, kit engednek be a területükre és kit nem – közölte.
A miniszter kérdésre megjegyezte, hogy a Magyarországot hevesen bíráló, a kötelező betelepítési kvótarendszert „hangosan dicsőítő” országok „olyan remekül teljesítettek” kvótaügyben, hogy az átlagos teljesítési szint elérte a 25 százalékot.
Magyarország európai tanácsi szavazati jogának esetleges felfüggesztését firtató felvetésre Szijjártó Péter úgy reagált: nem szeretne belemenni a „science fiction világába”, hiszen még nem tudni, hogyan fog dönteni az Európai Bíróság.
A visegrádi négyek (V4) egységének esetleges meggyengítésére vonatkozó kérdésre a miniszter azt válaszolta: a V4 az EU-n belül ma a legerősebb, leghatékonyabb szövetség, az pedig nem kérdés, hogy ez nem tetszik mindenkinek. A V4 meggyengítésére mindig voltak és lesznek is kísérletek, „ezeken mi egymás között mindig jókat nevetünk” – fogalmazott.
Szintén kérdésre elfogadhatatlannak nevezte azt a megközelítést, miszerint Magyarországon nincs demokrácia. Nincs semmi, ami miatt szégyellnünk kellene magunkat, amikor a demokráciáról vagy a jogállamiságról beszélünk” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A hazai NGO-k végveszélyt látnak Magyarországon
A magyarországi civilek részéről a LIBE ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége. Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom „sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”. Úgy vélekedett, „a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kijelentette, a kormány helytelenül úgy állítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója „optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve. Hozzátette, a mostanihoz hasonló szuverenitásviták korábban azért nem törtek felszínre, mert a jólét, a gazdasági konjunktúra elnyomta ezeket.
Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Értetlenségének adott hangot a civil törvény miatt tiltakozással kapcsolatban, feltéve a kérdést, hogy az miért jelent gondot, ha az érintett szervezeteknek nincs rejtegetnivalójuk. Párttársa, Járóka Lívia arról számolt be, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.
A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
(Az MTI, az Origo, a magyaridok.hu nyomán)
