A miniszter előző nap tett látogatást Varsóban, fellépett többek között a Warsaw Security Forum nevű nemzetközi biztonságpolitikai fórumon.
Szijjártó Péter felidézte: a két ország támogatásáról biztosította egymást, miután az Európai Unióban a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményezték mindkét ország ellen. „Tekintettel arra, hogy a közeljövőben új támadások várhatóak az EU-ban Magyarországgal szemben, nagyon fontos, hogy tudjuk: minden feltétel nélkül számíthatunk egymásra" – nyomatékosította a miniszter.
Úgy látja: az uniós jogállamisági eljárást mindenekelőtt a visegrádi országok migrációs politikája miatt indították el. Magyarország, Lengyelország, „valamint a cseh és szlovák barátaink bebizonyították, hogy meghiúsul minden, amit Brüsszel e téren az utóbbi három és fél évben tenni próbált" – szögezte le.
„Hazugság, hogy a migráció nem megállítható, hazugság, hogy a migráció jó Európa számára, hazugság az is, hogy a migráció semmi gondot nem okoz földrészünkön" – jelentette ki. Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy több országban Európát veszélyeztető, úgynevezett párhuzamos társadalmak alakultak ki. Világossá vált az is, hogy a migráció megállítható, mi ezt bebizonyítottuk – állapította meg.
A Magyarországot és Lengyelországot az EU részéről érő támadások további oka az, hogy kormányaik a főáramlatú gazdasági elképzelésekkel szembeszegülő sikeres gazdaságpolitikát folytatnak. Emellett a két ország kormányai igazi vezetőkkel, stabil politikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek. „Ez pedig olyasmi, amit Brüsszelben nem szeretnek" – jegyezte meg a politikus.
Alaptalannak nevezte, hogy egyes brüsszeli politikusok „populista fenyegetést" emlegetnek Magyarország és Lengyelország kapcsán. A két ország kormányai azért sikeresek, mert „megvalósítják a választópolgárok akaratát" – mondta. „Kormányunk nem egy lottójátéknak köszönhetően került hatalomra, az önöké sem, hanem választások révén" – jelentette ki. „Valóban demokratikus kormányok vagyunk, mert az emberektől kapott demokratikus legitimációval rendelkezünk" – hangsúlyozta.
A wpolsce.pl moderátora rákérdezett az Oroszország által folytatott energiapolitikára, illetve Magyarország ehhez való viszonyára is. Oroszországgal „nagyon pragmatikus a viszonyunk" – állapította meg Szijjártó Péter. Elutasította, hogy Magyarországot Moszkva elsőrendű partnerének nevezzék. A nyugat-európai országok és Moszkva közötti viszonyban utalt a magas szintű találkozók gyakoriságára, a német-orosz beruházásként épülő Északi Áramlat-2 gázvezetékre, majd leszögezte: látható, ezen a vonalon milyen szorosak a kapcsolatok. „Persze a felszínen képmutatás van, erőteljes nyugati politikai nyilatkozatok, de látjuk, hogy a felszín alatt milyen gazdasági ügyleteket kötnek" – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, gázimportunk 85 százaléka Oroszországból származik, ez viszont nem egy szeszély, hanem az infrastruktúra kérdése" – jegyezte meg. A gázszállítások diverzifikációjában Magyarország helyzete akkor lenne könnyebb, „ha az Egyesült Államok vagy az EU több millió dollárt, illetve eurót adna térségünk infrastrukturális fejlesztéseire", ha Horvátország megépítené az LNG-terminált az Adriai-tengeren, ha Románia végre lehetővé tenné a gázkitermelést a Fekete-tengeren – sorolta Szijjártó Péter.
A magyar-ukrán viszonyt érintő kérdésre válaszolva a miniszter reményének adott hangot az ukrán nyelvtörvény, a kettős állampolgárság kérdései körül kialakult konfliktus megoldására. „A probléma az, hogy a konfliktust nem mi kezdtük" – hangsúlyozta, megjegyezve: nem a magyar parlament hozott a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvényt. A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrán parlament honlapján elérhető volt a kárpátaljai magyarok deportálását sürgető petíció, hogy az interneten közzétették a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyar tisztviselőket fenyegető listát.
Aláhúzta: Ukrajnának az európai szabályoknak megfelelően kell megoldania a helyzetet. Kijev jelenleg „sérti a magyar nemzeti kisebbség jogait, a nemzetközi jogot. Ezt csak Ukrajna oldhatja meg" – nyomatékosította. Magyarország nagyon örülne, ha a helyzetet megoldanák, mert jó kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter újból a konfliktus kezelésétől tette függővé a NATO-Ukrajna bizottság összehívását. A magyar kisebbség jogait, vagyis a nemzetközi jogot sértve, Ukrajna a NATO szabályait is sérti – érvelt.
Az interjú rögzítését követően Szijjártó Péter a Warsaw Security Forum helyszínén találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, és javaslatot tett neki kisebbségvédelmi egyezmény megkötésére. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet.
Borítófotó: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Stanislaw Karczewski, a lengyel parlamenti felsőház, a szenátus elnöke (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója Varsóban 2018. október 24-én. (MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)
