A tárcavezető Carmelo Abela máltai külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a két ország egyetért abban, hogy nemzeti hatáskörben kell tartani a migránsoknak nyújtott szolgáltatások kérdését. Egyetértenek abban is, hogy a határsértés nem adminisztratív kérdés, hanem bűncselekmény; a migráció nem alapvető emberi jog; az illegális bevándorlást Európa határaitól a lehető legtávolabb kell megállítani, és a segítséget kell odavinni, ahol a baj van – tette hozzá.
Megjegyezte: az ENSZ globális migrációs csomagjáról ugyan eltérően szavazott a két ország, Málta olyan nemzeti nyilatkozatot tett a csomag mellé, amely sok közös pontot tartalmaz a magyar állásponttal.
Szijjártó Péter szerint a tengeri határ megvédése több kihívást jelent, mint a szárazföldié, de lehetséges. A tengeri határ megvédésének alapja, hogy az EU-nak be kell fejeznie a meghívásként értelmezhető bevándorláspolitikát, amely újabb és újabb tömegeket inspirál, hogy az életveszélyt is vállalva induljanak meg Európa felé – mutatott rá.
Kitért arra: a magyar és a máltai kormány a nemzeti szuverenitást fontos kérdésnek tekinti, és ha vannak is vitáik, azokat a kölcsönös tisztelet alapján rendezik, ami jó alap az együttműködéshez.
Közölte: a két ország támogatja egymást az ENSZ-en belüli törekvéseikben, így Magyarország támogatja Málta pályázatát a Biztonsági Tanács (BT) nem állandó tagságára.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy már háromezer magyar él Máltán, és tavaly 28 ezer magyar turista utazott oda. Ez a szám idén várhatóan tovább nő, mert április 1-jétől már Debrecenből is lesz közvetlen légi járat Máltára – tette hozzá.
Közölte: mindebből feladatok is adódnak, hiszen egyre nő a konzuli esetek száma, ezért konzulátust nyitnak Vallettában.
Megjegyezte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 88 százalékkal nőtt, így értéke elérte az ötvenmillió eurót.
Carmelo Abela elmondta: a migráció globális kihívás, ezért az országoknak együtt kell megoldást találniuk erre a helyzetre.
Kiemelte: Magyarország és Málta nemcsak partnerek az EU-ban, hanem kiváló kétoldalú kapcsolatokat is ápolnak. Van, amiben egyetértenek, és van, amiben nem, de mindig megértéssel viszonyulnak egymáshoz – fogalmazott.
Egy a Brexitre vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter közölte: az Európai Bizottság még mindig nem mérte fel, milyen károkat okozott azzal, hogy nem tudta elérni Nagy-Britannia benntartását az unióban. Óriási hibát követett el, amikor nem segített a korábbi brit miniszterelnöknek, hogy változtatásokkal vonzóbbá tegye a briteknek a maradást, mint a távozást – magyarázta.
Úgy vélte, nagy veszteség, hogy egy ilyen súlyú gazdaság, egy BT-tag, egy nukleáris hatalom távozik az unióból.
Elmondta: a kormány munkacsoportot hozott létre, hogy felkészüljön a Brexit hatásaira, és felkészült a megállapodás nélküli kilépésre is.
Carmelo Abela is arról beszélt, hogy fontos partnert veszítenek el Nagy-Britannia távozásával. Meg kell érteni, hogy nemcsak politikai, gazdasági kérdésről van szó, hanem vannak emberek, akik a jövőjükért aggódnak a kialakult helyzet miatt – tette hozzá.
Borítófotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Carmelo Abela máltai külügyminiszter kezet fog tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 27-én.
MTI/Balogh Zoltán
