Szijjártó Pétert Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is fogadta. A sajtótájékoztatón a külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európaiaknak a történelem során világosan meg kellett tanulniuk, meg kellett érteniük a történelem leckéit. A magyarok számára világossá vált: a közép-európaiaknak az az érdekük, hogy a Kelet és a Nyugat között egy pragmatikus, a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés jöjjön létre.
„Mi, magyarok nem azért szorgalmazzuk a Kelet és a Nyugat együttműködését, mert bármely, nálunk nagyobb hatalomnak az lenne az érdeke, hogy ezt tegyük, hanem mert ez a mi érdekünk. Ez Magyarország politikai, gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke is” – jelentette ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter szerint a magyarok világosan megtanulták azt, hogy ha a Kelet és Nyugat között konfliktus van, akkor azon Közép-Európa országai általában veszítenek. „Mi ezt az időszakot végre szeretnénk átadni a múltnak. Ezért minden egyes olyan országgal szoros együttműködésre törekszünk, amely a Kelet és a Nyugat közötti együttműködést a zászlajára tűzi” – mondta Szijjártó Péter, rámutatva arra, hogy mindkét ország a keleti-nyugati együttműködés fontos szorgalmazói közé tartozik.
Magyarország az Európai Unió, Fehéroroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagja, ami még inkább fontossá teszi az együttműködésüket, mert a világgazdaság és a világkereskedelem folyamatosan átalakuló viszonyainak közepette Európának egyértelműen az az érdeke, hogy a keleti szomszédságával pragmatikus együttműködést tudjon fenntartani. Budapest ezért az EU és az EaEU szorosabb gazdasági együttműködését szorgalmazza, aminek jó alapját jelenti a két ország közötti együttműködés.
Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető azt mondta, hogy az EU egy kicsit „bezárkózik”, és Budapest egy sokkal nyitottabb brüsszeli politikát szeretne látni a jövőben. „Azt gondoljuk, hogy az EU akkor tud erős lenni, ha képes együttműködést, szoros barátságokat, szövetséget építeni az unió határain kívül is” – mondta Szijjártó Péter, és hozzátette, hogy Magyarország bővítéspárti országnak számít az EU-n belül, és ez általában igaz a közép-európai, a visegrádi országokra is.
A miniszter szerint a Keleti Partnerség létrejöttének tízéves évfordulójának közeledtével Budapest szeretné világossá tenni: ezt a programot meg kell erősíteni, és be kell látni, hogy partnerséget szankciókkal nehéz építeni.
„Mi egy sokkal pragmatikusabb, sokkal inkább a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést szeretnénk építeni” – mondta Szijjártó Péter. Megemlítette, hogy Budapest mindig is a Fehéroroszországgal szembeni szankciók leépítésének pártján állt.
Beszámolt arról, hogy a minszki tárgyalásai alkalmával aláírt beruházásvédelmi megállapodás nyomán a két ország vállalatai közötti együttműködés új lendületet fog kapni. Ezt kiegészíti az, hogy a magyar kormány az Eximbanknál nyitott egy 64 millió dolláros hitelkeretet a vállalati együttműködés finanszírozására, és emellett az Eximbank a Fehérorosz Fejlesztési Bankkal közösen tízmillió dolláros fejlesztési hitelkeretet hozott létre.
Szijjártó három gazdasági együttműködési projektről számolt be a kollégájával közösen tartott minszki sajtótájékoztatóján. A legnagyobb magyar gyógyszeripari vállalat, a Richter dinamikusan bővülő piaci részesedéssel rendelkezik Fehéroroszországban, és a vállalat további lépéseket fog tenni, hogy növelje a részesedését. Másrészt Mogiljevben hamarosan elkezdik építeni az első, magyar-fehérorosz együttműködéssel létesülő élelmiszeripari üzemet, ahol magyar technológia és kukorica felhasználásával folytatnak majd élelmiszer-feldolgozást.
Az idei év végétől – a magyar vasúttörténetben első ízben – kétemeletes motorvonatok fognak futni az ország legforgalmasabb, budapesti elővárosi vonalain, és ezeket a járműveket fehérorosz-magyar együttműködésben építik: a Stadler svájci vállalat részben Minszkben, részben pedig Szolnokon, majd Dunakeszin állít majd elő 19 ilyen motorvonatot.
Az említett gazdasági tevékenységnek is köszönhetően a tavalyi esztendő első tíz hónapjában a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 200 millió dollárt, ami időarányosan 20 százalékos növekedést jelent, és magasabb mint a tavalyelőtti év egészében volt.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a két ország az emberek közötti kapcsolatokra is komoly hangsúlyt fektet. Megköszönte a minszki kormánynak a magyar állampolgároknak adott vízummentességet. A magyar kormány is döntést hozott arról, hogy a schengeni szabályok adta kereteken belül a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a fehérorosz vízumigénylőknek, és emellett 50 ösztöndíjas helyett ajánlott fel fehérorosz diákoknak magyar egyetemeken minden évben.
Budapest örömmel vette, hogy a Minszki Egyetemen magyar lektorátus jött létre. Ez mind-mind segíteni fogja egymás jobb megértését, egymás kultúráinak közeledését – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
Borítófotó: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Minszkben 2019. január 14-én. (MTI/KKM/Burger Zsolt)
