Az MTI beszámolója szerint a külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatóján kiemelte, a migráció egyik fő oka az, hogy Észak-Afrika egyes országaiban rendkívüli instabilitás uralkodik. Így van ez Líbia esetében is, ahol nincs egységes képviseletű állam, ugyanis a líbiai egységkormány az ország területének csak kis részét ellenőrzi. A líbiai helyzet megoldását nehezíti, hogy elfogadásában a nemzetközi konszenzus teljes mértékben hiányzik.
Mindaddig, amíg Líbia déli határa védelmének kérdése nem oldódik meg, az embercsempészek szabadon tevékenykedhetnek. Minél tovább marad fent az ország instabilitása, annál tovább marad fent a terrorszervezetek működése is – húzta alá Szijjártó Péter.
A miniszterr elmondta, Magyarország továbbra is azt hangoztatja, hogy a bevándorlási válság megoldása első lépésének a külső határok védelmének kell lennie. Magyarország és több európai ország álláspontja szerint a megoldást az jelenti, ha Líbia déli határait meg lehet védeni. Ennek érdekében a visegrádi országok szolidaritásukról tanúbizonyságot téve felajánlást tettek decemberben, amikor a V4-ek vezetői arról döntöttek, hogy 35 millió euró (11 milliárd forint) értékben biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő uniós program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához is.
Ha az Európai Unió nem tudja megvédeni Líbia déli határait, akkor folytatódhat az illegális migrációs hullám. A migráció pedig tovább fogja erősíteni a kötelező kvótákról folyó európai vitát, ugyanis minél több bevándorló van, annál több bevándorlót kell szétosztani. Ezt meg kell gátolni – húzta alá a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Magyarország visszaköltöztette nagykövetségét Tripoliba, a külképviselet tavaszig teljes körűen megkezdi működését, amely azt az európai elvárást fejezi ki, hogy az Európai Unió a líbiai egységkormányt tekinti partnerének.
A miniszter a migráció kérdésével kapcsolatban elmondta, a vita során világossá tette azt is, a magyar kormány támogatja, hogy az Európai Unió további partnerséget építsen ki az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal, de véleménye szerint szigorú feltételeket kell szabni a támogatások folyósításához.
Kijelentette, nem fizethetők ki euró milliárdok úgy az otthonmaradást segítő fejlesztési programokra, hogy a támogatásban részesülő országok a migráció kibocsátói, vagy tranzitországai maradnak. A fejlesztési forrásokért cserébe a szükséges politikai és gazdasági reformokat meg kell követelni a támogatott országoktól – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a paksi beruházás tekintetében a nemzetközi jog Magyarország oldalán van. Az Európai Bizottság döntései világosak, amelynek értelmében Magyarország mindenfajta engedélyt megkapott ahhoz, hogy a beruházást végrehajtsa. Aláhúzta, az Európai Unióban annak a joga, hogy egy ország eldöntse, milyen energiaforrásokat kíván használni, tagállami hatáskörbe tartozik. Mivel az uniós bizottság döntései a nemzetközi jog talaján állnak, nincs félnivalója Magyarországnak – tette hozzá.
"Mivel a beruházás jogi megalapozása sziklaszilárd, nem kell tartanunk semmifajta nemzetközi eljárástól, nem kell tartanunk a beruházás ütemtervének csúszásától" – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.
Borítófotó: A libanoni katonák őrködnek egy tripoli piacnál, miután befejeződtek a négy napon át tartó összecsapások a hadsereg és iszlám szélsőségesek között az észak-libanoni kikötővárosban – 2014. október 27-én. (MTI/EPA/Adel Karrum)
