Szinte minden héten megdöbbenti a hazai közvéleményt valamilyen brutális állatkínzásról szóló hír. Az áldozatok legtöbbször bántalmazott, módszeresen sanyargatott kutyák, de más állatok – legyen szó házi kedvencekről vagy haszonállatokról – is gyakorta elszenvedői az emberek kegyetlenkedéseinek. A napokban például egy testékszerekkel átdöfött, vastag láncra vert kakasról készült képek sokkolták az újságolvasókat. Hogy miféle szörnyűségekre képesek egyesek, sajnos napestig lehetne sorolni.
Az utóbbi időben már a politikai közbeszédnek is tárgya lett ez a kérdés, és felmerült a büntetőjogi szigorítás szükségessége.
Az agrártárca vezetője egy évvel ezelőtt miniszteri biztost nevezett ki a téma felelősének Ovádi Péter személyében. Az elmúlt hónapok tárgyalásai, konzultációi után a fideszes országgyűlési képviselő – a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjével, Kocsis Mátéval közösen – november elején benyújtotta a parlamentnek az állatok védelme érdekében szükséges büntetőjogi tárgyú, a tervek szerint 2022. január elsejétől hatályos törvénymódosítási javaslatot, amelyhez azóta több képviselőtársuk is csatlakozott előterjesztőként.
Az indítványtól az állatvédelem erősödését, az állatkínzások számának a csökkenését várják.
A kormány ez év elején Közös ügyünk az állatvédelem címmel online konzultációt indított, amelyben 262 ezren vettek részt. „Ez egyrészt rávilágított arra, hogy milyen sokan vagyunk az állatvédelem mellett, másrészt azt is megmutatta, hogy milyen sok ember szerette volna elmondani a véleményét. A diskurzus egyik fő irányvonala a jogszabályi környezet megváltoztatásának a kérdése volt” – nyilatkozta lapunknak az akció kezdeményezője, Ovádi Péter. A miniszteri biztos kiemelte: rengeteg egyeztetést folytattak a mostani törvényjavaslat benyújtása előtt, többek között civil szervezetekkel, az Állatorvostudományi Egyetem ez év január elsején alakult Állatvédelmi Központjával, a Nemzeti Állatvédelmi Tanáccsal, a rendőrséggel és más hatóságokkal.
„A célunk, hogy öt éven belül Európa élvonalába tartozzunk az állatvédelmet illetően is.
És bár a magyar jogi közeg eddig is az egyik legerélyesebb fellépést biztosította a kontinensen, de azt gondolom, ha az Országgyűlés megszavazza az előtte fekvő módosításokat, sokáig az élmezőnyben maradunk” – mondta a politikus.
A benyújtott javaslat „kuriózumaként” hivatkozott Ovádi Péter arra a passzusra, melynek elfogadása esetén Európában első ízben nyílik lehetőség a szaporítókkal szembeni határozott büntetőjogi fellépésre. Az elmúlt időszak egyeztetésein ugyanis a civilek szintén úgy foglaltak állást:
legelőször a szaporítótelepeket kell felszámolni.
Ezzel kapcsolatban az előterjesztés indoklása rámutat arra, hogy a szaporítók – akik nem összekeverendők a legálisan tevékenykedő tenyésztőkkel – a hasznuk maximalizálása érdekében az állatokat rendszerint idő előtt leválasztják az anyjukról. Ezután az egészségügyi ellátásukat nem biztosítják, alkalmatlan körülmények között, gyakran zsúfoltan, éheztetve tartják, majd sokszor a valóditól eltérő, valamilyen népszerű fajtaként megjelölve értékesítik őket.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.