A Kormányzótanács ülésének legfontosabb napirendi pontja szerint a Szerb Köztársaság csatlakozási kérelmet adott be, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank részvényes tagállama lehessen. Fontos kiemelni, hogy egy új állam csatlakozásának kérdését a pénzintézet több mint félévszázados fennállása óta most először tárgyalta meg az NBB Kormányzótanácsa.
A testület ülésén az az egybehangzó, támogató határozat született, hogy a Szerb Köztársaságot felveszik a részvényes államok sorába.
December 8-án, azaz szerdán a Nemzetközi Beruházási Bank Kormányzótanácsa, mint a pénzintézet legfőbb irányító szerve negyedik ülését tartotta. A kilenc részvényes állam képviselőiből heten személyesen voltak jelen az NBB budapesti székhelyén, míg ketten online vettek részt a rendezvényen. Ez volt a Kormányzótanács első ülése, mióta a nemzetközi bank állandó jelleggel átköltözött a budapesti Lánchíd Palota műemlék épületébe. Az Igazgatótanács a Kormányzótanács ülését megelőzően, december 6-án ülésezett.
A részvényes államok magas szintű képviselőihez intézett beszédében Nyikolaj Koszov, az NBB Igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy 2021-ben a Nemzetközi Beruházási Bank az összes kulcsfontosságú mutató tekintetében előrelépett. A hitelportfólió minőségi és mennyiségi növekedést mutat, miközben az intézmény megőrizte pénzügyi stabilitását, és bővül az alaptevékenységekből származó profit. A bank a tervezettnél több mint egy évvel korábban elérte azt az 1,2 milliárd euró összegű hitelportfóliót, amelyet a jelenlegi stratégia 2022 végére jelölt meg stratégiai célként. A portfólió a támogatási eszközök, a földrajzi kiterjedés, valamint az ágazatok szempontjából rendkívül diverzifikált, mivel az összes NBB tagállam érdekeit lefedi.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Nyikolaj Koszovot, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnökét 2019. november 29-én.
Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
A portfólió teljes volumenén belül az európai beruházások aránya meghaladja az 55 százalékot.
Az idei év a tőkepiaci tevékenységek szempontjából is mérföldkő volt az NBB számára. A befektetői bázist folyamatos bővítették és diverzifikálták, továbbá 2021-ben az NBB az eddig leghosszabb, 20 éves futamidővel bocsátott ki kötvényeket. A treasury-eszközök minőségileg javultak, a portfólió több mint 67 százalékát kiváló minősítésű ESG (környezeti, társadalmi és kormányzati célú) eszközökre fordítják.
A nemzetközi pénzintézet 2012-es újraindítása óta a tagállamok gazdaságába történt beruházások összesített volumene 3,1 milliárd euró volt. A hitelportfólió a tizenháromszorosára, azaz 95,6 millió euróról mintegy 1,3 milliárd euróra nőtt. Az eszközállomány az ötszörösére, azaz 367 millió euróról 1,8 milliárd euróra emelkedett. A bank forrásainak teljes volumene 2,5 milliárd eurót tesz ki.
A nem-teljesítő hitelek aránya a teljes portfólión belül kilenc év alatt 75,3 százalékról 2,3 százalékra csökkent.
A kormányzók kiemelték, hogy a jelentős kihívásokat rejtő globális környezet ellenére a nemzetközi bank nagymértékben növelte a tagállamainak nyújtott támogatások mértékét, és összteljesítménye felülmúlta a várakozásokat.
A tagállamok képviselői hangsúlyozták, hogy a részvényes államok Szerbiával történő kibővítése teljes mértékben egybeesik a többi tagország érdekeivel. Mindez lehetővé teszi az NBB számára, hogy kiszélesítse európai tevékenységét, tovább javítsa a pénzügyi stabilitást és a földrajzi diverzifikációt a balkáni régió piacaihoz való hozzáférésnek köszönhetően. Szerbia tagsága további lendületet adhat az ország NBB tagállamokkal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak mind bilaterális, mind multilaterális szinten.
Nyikolaj Koszov, az NBB Igazgatótanácsának elnöke kijelentette: „Szimbolikus jelentőségűnek tartom, hogy az NBB éppen intézményünk újraindításának 10. évfordulóján válik 10 ország és 3 kontinens bankjává. 2021-ben a tervezettnél előbb sikerült megvalósítanunk a 2018–2022-es Bukaresti Stratégiát, és elmondhatjuk, hogy ez az év mindannyiunk szempontjából figyelemreméltó és rendkívüli eredményekkel zárul.”
Az NBB Moszkvából 2019 őszén költözött Budapestre, ezután Magyarország több részletben megnövelte az úgynevezett befizetett alaptőkében lévő hányadát. A részvényes államok tőkerészesedése jelenleg nagyjából a következő képet mutatja: Oroszország tulajdoni hányada kicsit kevesebb mint 50 százalék, míg az uniós tagországok együttes tulajdonrésze is közelíti az 50 százalékot, Magyarország mintegy 18 százalékkal részesedik az alaptőkéből. Szerbia felvétele előtt a további részvényes államok Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia, Kuba, Vietnam és Mongólia voltak.
Megkezdődött a kereskedés a Nemzetközi Beruházási Bank kötvényeivel a BÉT-en
(Borítókép: A Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székháza Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)
