A belügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiából 49-en csatlakoztak a szíriai és az iraki harcokhoz az Iszlám Állam oldalán. Azt mondta: néhányan közülük meghaltak, de sokan még most is a harctéren vannak. Aláhúzta, hogy a szerb harcosok száma lényegesen kisebb, mint a sok más környező országból származó fegyveresé, de akár néhány harcos is veszélyt jelenthet, ha hazatér. Emlékeztetett arra, hogy például Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából több százan csatlakoztak a külföldi harcokhoz.
A szerb parlament 2014 végén módosította a büntető törvénykönyvet, amelyben már büntethetővé vált a külföldi harcokban való részvétel, sőt a toborzás is. Hasonló törvény létezik mindegyik nyugat-balkáni országban.
Nebojsa Stefanovic szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazatérő harcosok nem teszik le a fegyvert később sem, hanem maradnak annál, amit jól megtanultak: a fegyveres erőszaknál és a terrorizmusnál.
Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának tanára szerint a szerb titkosszolgálatok minden olyan szerb állampolgárról tudnak, aki csatlakozott az IÁ-hoz, hiszen ők bűncselekményt követtek el, és ha hazatérnek, börtönbüntetés vár rájuk.
Szerbiában az iszlám szélsőségesség központja a délnyugat-szerbiai Tutin, ahonnan a legtöbben csatlakoztak a közel-keleti terrorszervezethez. A legfőbb toborzóhely pedig a bosnyák többségű Novi Pazar. Az Iszlám Állam európai központja Bécsben és néhány német városban van – tette hozzá Zoran Dragisic.
Veszélyt jelent Koszovó is, ahonnan több százan mentek el, és az albán terroristák kegyetlenségükről váltak hírhedtté.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a szélsőséges iszlamisták többször is megfenyegették a Balkánt, és ha egyszer úgy döntenek, hogy hazatérnek, veszélyt jelenthetnek az egész térség számára.
