Szeptember 15-e után a parlament elé kerülhet a lex Heineken néven ismertté vált márciusi törvényjavaslat, amely az emberi méltóság védelmében az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását tiltaná meg Magyarországon – közölte a Magyar Időkkel Szatmáry Kristóf, a kancellária kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa, aki azt is megjegyzete: óriási eredmény, hogy az Európai Bizottság (EB) nem emelt kifogást a magyar szabályozás ellen.
Lowri Evans, az uniós testület főigazgatója hazánknak küldött állásfoglalásában kifejti: az EB tudatában van például a vörös csillag és a magyar történelem közötti összefüggésnek, az önkényuralmi rendszerek által okozott fájdalomnak és szenvedésnek. Elkötelezettek aziránt, hogy a diktatórikus rendszerek által Európában elkövetett bűncselekmények soha ne merülhessenek feledésbe, hiszen a kontinens történelmének közös emlékezete táplálja az Unió elhivatottságát a fundamentális értékeink iránt. A vitatott tervezet kapcsán azt írták, a bizottság üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tagállamok ennek az érzékeny kérdéskörnek a kezelése érdekében tesznek, különösen az „Európa a polgárokért” program keretében.
A Magyar Idők azt is felidézte, hogy Lázár János az eredeti tervezet kapcsán tavasszal kifejtette, a Heineken-csoport 1951 és a 90-es évek között nem használta a vörös csillagot, mondván, az a Szovjetunió jelképe, így a termékét fehér csillag díszítette évtizedeken át. – Tulajdonképpen a multicég gyakorlatából szeretnénk törvényt csinálni Magyarországon – mondta akkor a miniszter.
Ezek alapján a Heinekentől sem feltétlenül idegen, hogy alkalmazkodjon a magyarországi viszonyokhoz, és nem teljesíthetetlen elvárás, hogy betartsa a várhatóan még e hónapban elfogadásra kerülő törvényt.
A lap értesülései szerint az ősszel lehetnek a lex Heineken mellett olyan jellgű parlamenti indítványok is, amelyek a nemzetközi gyártók piactorzító tevékenységeit hivatott mérsékelni. Ezek olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, amelyek évek óta bevált eszközöktől fosztanák meg a multicégeket, ezek miatt ugyanis a kisebb hazai sörgyártók kiszorulnak a kereskedelem nagy részéből.
Bortófotó: Külügyminisztérium
