Korombeli, ötvenes férfi egy svéd elővárosi vonaton. Kibámul az ablakon, bár a táj régi ismerőse, élvezi az őszi napsütést. Talán nem jutott ideje otthon enni, táskájából kipakolja az elemózsiát. Jóízűen nekilát a szalonnának. Büntetése 15 ezer korona, azaz 481.865 forint, ja és az eljárási költség, ami 9 ezer svensk krona.
Mi van?
Az, hogy az úr társaságában három mozlim nő utazott, akik provokációnak vélték a félbemaradt falatozást, hát feljelentették éhen és hoppon maradt hősünket.
Ez önmagában őrület, da a valódi téboly, hogy a svéd bíróság elítélte emberünket. Gyűlöletkeltésre alkalmas viselkedésnek minősítette, hogy a muszlimok előtt sertéshúsból készült ételt fogyasztott.
Hát az enyém nem, de a svéd igazságszolgaltatók esze biztosan megállt. Liberálmensevikként bizonnyal maradinak tartják a Szentírás olvasását. Hiba, ott ugyanis ez áll: „hat óra tájban Péter felment a ház tetejére imádkozni.Közben megéhezett, és enni akart. Amíg készítettek neki, elragadtatásba esett. Nyitva látta az eget, és egy edény ereszkedett alá, olyan mint egy nagy lepedő, amelyet négy sarkánál fogva eresztenek le a földre. Mindenféle négylábú, földi csúszómászó és égi madár volt benne. Egy hang így szólt hozzá: »Kelj fel Péter, öld meg és edd!« De Péter azt mondta: »Távol legyen tőlem, Uram, hiszen sohasem ettem semmi közönségeset és tisztátalant!« De a hang újból, másodszor is szólt hozzá: »Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd tisztátalannak!« (ApCsel 10:9-15)
Ugyebár, egy az Isten. Nevezzék bár Allahnak, ugyanazt az Urat imádják a muszlimok is. Vagyis a három asszony megtagadta az Urat. A hatóság pedig szentesítette istentagadásukat. Mert „Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd tisztátalannak!”
