Szélmalomharc a gyermekmunkával

Hírek Figyelo.hu
Divat mostanában a felelős kapitalizmusról beszélni. Fenntartható-zöld gazdálkodásra áll át – legalábbis szóban – az ipar jelentős része. Ha egy multiról kiderül, hogy a sportcipői vagy -mezei olyan távol-keleti gyárakban készültek, amelyekben gyerekeket is dolgoztatnak, búcsút mondhat negyedéves profitja nagy hányadának.

Számos helyen viszont teljesen normálisnak tartják, hogy 10-15 évesek már akár napi több órán át dolgozzanak – ahelyett, hogy fejlődnének, tanulnának. A világ ezen részein azonban a családok napi jövedelme a fejlett nyugati államokban élőkének csupán néhány százalékát teszi ki. A gyerekmunkáért kisebb bért fizetnek, azaz a világpiacon az így előállított termék versenyképesebb – ami nagy kísértés és kihívás.

És sok helyütt a 12 éves gyermek a munkájával eltart egy tíztagú famíliát.

Nehéz igazságot tenni. Vélhetőleg az adott országoknak kellene hatékonyabban hozzájárulniuk ahhoz, hogy a gazdaság fellendítésével csökkenjen a szegénység, a kiszolgáltatottság, a munkanélküliség. Az emberi jogok ezen államok általi biztosításának ellenőrzése nyugati monitorozók tömegének ad állást, elfoglaltságot, jó fizetést – ám kérdéses, hogy a nemzetközi kereskedelemben már ma is kiemelten figyelt emberi jogok még nagyobb érvényesítése milyen hatással lehet az adott országra. Segíti-e például a felzárkózását a globális versenyképesség terén?

Külön fejezet a témában Kína, „a világ műhelye”.

A kínai áruk olcsóságában szerepet játszik, hogy a fiatalkorúaknak kisebb bért fizetnek. Kiváltképpen igaz ez az ország gazdaságilag, életszínvonalban leginkább elmaradt területeire. A távol-keleti óriás munkabéreinek a növekedésével erősödik a költségcsökkentésre, a gyermekmunka fokozottabb alkalmazására irányuló nyomás. Indiában, Pakisztánban talán még rosszabb a helyzet, de ez utóbbi két ország politikai közelsége a Nyugathoz némileg befolyásolja az emberi jogokról, így a gyermekmunkáról a fősodratú médiában megjelenő képet.

A gyermekmunka ellen az unió is igyekszik fellépni,

az Európai Parlament (EP) megfigyelő-intézkedő rendszere évtizedek óta működik – több-kevesebb sikerrel. Ennek legfontosabb eszközei közé tartozik az APS-nek nevezett általános vámpreferencia-rendszer, amely az arra érdemeseknek könnyebb hozzáférést is biztosít az öreg kontinens piacaihoz. Kilencven fejlődő, feltörekvő államra vonatkozik, és témánk szempontjából a legfontosabb benne az „emberi jogsértési klauzula” – azaz mindazon államoktól, amelyek benne vannak az említett körben, megvonhatják a „kilencveneseknek” járó vámkedvezményeket, a piachozzáférést, ha szisztematikus emberjogsértés nyomaira bukkannak.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

(Borítókép: Egy 13 éves fiú gumiabroncs-újrahasznosító gyárban dolgozik Bangladesben, Dhakában, 2021. február 18-án, csütörtökön. (Syed Mahamudur Rahman, Europress/AFP)

További híreink