Szélesebbre tárták a szponzorkaput Romániában

Hírek Csinta Samu
Alapjaiban újíthatja meg a romániai civil szervezetek, nonprofit egyesületek szponzorálási gyakorlatát az a jogszabály-módosítás, miszerint egy formanyomtatvány benyújtásával a profitadót vagy mikrojövedelmi adót fizető cégek is átirányíthatják az előző évben befizetett adójuk egy részét civil szervezetek támogatására.

 

 

Közel kétmilliárd lej (mintegy 404 millió euró) maradt az államkasszában, olyan összeg, amelyet a romániai vállalkozók 2021-ben adóként fizettek be. A szeptemberben elfogadott törvénymódosítás viszont lehetőséget nyújt, hogy a befizetett összeget szponzorációként átirányíthassák civil vagy egyházi szervezetek számlájára. Az adóalap 20 százaléka szponzorációra való fordításának lehetősége eddig is létezett, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy a cégeknek csak töredéke élt vele. Ebből kiindulva szorgalmazta Miklós Zoltán sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy a magánszemélyek adófelajánlásához hasonló rendszerben, egy formanyomtatvány kitöltésével a cégek is felajánlhassák az előzőleg már befizetett adójuk egy részét. „Évente több száz millió lejjel támogathatják így a kultúrával, oktatással, sporttal, művészetekkel, szociális ellátással, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket” – érvelt Miklós.

 

A kezdeményező háromszéki honatya amúgy korábban a hatszoros román bajnok és kupagyőztes női kosárlabdacsapatot is működtető Sepsi SIC sportklub vezetőjeként megtapasztalhatta, milyen az, amikor a sportegyesületek fenntartása elsősorban az önkormányzatok jóindulatától és anyagi lehetőségein múlik. A Figyelőnek Miklós Zoltán elmondta, mennyire nehézkes, illetve alacsony hatásfokú volt a korábbi szponzorszerzési módszer. A vállalkozók többsége számára ugyanis csak a következő év tavaszán esedékes mérlegzáráskor derül ki, mekkora is a szponzoralapjuk, ezért a végleges pénzügyi eredmények hiányában a tárgyév közben igencsak óvatosak. Az elmúlt évek szponzorációra vonatkozó statisztikai adatai szerint országos szinten a profitadót fizető cégek szponzoralapjuknak csak a 35-40 százalékát használták fel, míg a forgalmi adót fizető mikrovállalkozások szponzoralapjuk mindössze 10 százaléka fölött rendelkeztek.

Miklós szerint az új szabály csak szélesíti a régi módszert, a cégek számára ugyanis továbbra is fennáll a lehetőség az év közbeni szponzorálásra, az adóalap 20 százaléka erejéig ajánlhatnak fel támogatást civil vagy egyházi szervezeteknek. Ha az éves mérleg zárásakor kiderül, hogy még maradt szponzorálásra használható összeg, egy formanyomtatvány kitöltésével átirányíthatják az általuk kiválasztott szervezetnek. Túlköltekezés esetén a különbözet adózandó lesz, a pénzügyminisztérium ugyanis ragaszkodott ama lehetőség megszüntetéséhez, hogy egy cég hét évre előre elkölthette a szponzorálásra használható alapjait. Az adóhatóság ugyanis nagyon nehezen tudta követni a több éven át húzódó folyamatot, és előfordultak olyan esetek is, amikor egy cég egy évben nagy összeget ajánlott fel szponzorálásra, majd a következő években veszteséges lett, így nem volt amiből leírnia a szponzorpénzt.

Az új törvény értelmében amint az adóhatósághoz megérkezik a Privát Virtuális Tér elnevezésű platformon keresztül benyújtandó formanyomtatvány, a hatóságnak 45 nap áll a rendelkezésére, hogy a cégek által felajánlott összeget átutalja a kedvezményezett szervezet számlájára. Idén a benyújtási határidő december 25., 2023-tól kezdődően viszont a cégeknek már hat hónapjuk lesz, hogy rendelkezzenek az államkasszába befizetett adó egy részéről.

A törvényerőre emelkedés után, illetve a bennragadt óriási összeg ismeretében Székelyföldön máris léptek. Az RMDSZ háromszéki szervezete Segítsd a helyit! című közösségi kampányt indított. Ugyanakkor közösségi fórumokon mutatták be az ezt szponzorálásra használható alapjait. Az adóhatóság ugyanis nagyon nehezen tudta követni a több éven át húzódó folyamatot, és előfordultak olyan esetek is, amikor egy cég egy évben nagy összeget ajánlott fel szponzorálásra, majd a következő években veszteséges lett, így nem volt amiből leírnia a szponzorpénzt.

Arra kérték a civil szervezetek és egyházak képviselőit, hogy legyenek aktívak, konkrét projektekhez, közösségi tevékenységekhez kérjék az anyagi támogatást, ezeket ugyanis szívesebben finanszírozzák a cégek, mintha a támogatást egy szervezet fenntartására igényelnék. Egyben az adatbázis bővítésére is felhívták a figyelmet, hiszen az együttműködés előfeltétele, hogy a két oldalon felsorakozó felek tudjanak egymás létezéséről.

 

Fotók forrás: Sepsi SC Facebook-oldal

Ezek is érdekelhetnek

További híreink