A „Bige-ügy” nem kormányzati vagy névtelen bejelentés alapján indult 2017-ben, hanem az érintett piac egyik jelentős szereplője, egy műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó versenytárs jelzése nyomán – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, megjegyezvén: mivel a jogsértő magatartás – tekintettel a teljes magyarországi piac érintettségére és a műtrágya határon átívelő adásvételére – a vonatkozó európai bizottsági közlemény szerint alkalmas lehetett arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelemre érzékelhető hatást gyakoroljon,
így megsértette az EU működéséről szóló szerződésben foglalt kartelltilalmakat is.
Lapunk érdeklődésére a GVH első számú vezetője elárulta azt is, hogy a GVH történetének legkisebb versenyfelügyeleti, 5000 forintos bírságát egy egyéni vállalkozó kapta 1993-ban, a termelők tájékoztatásának elmulasztásáért egy felvásárlással, az átvételi feltételekkel kapcsolatban.
A műtrágyakartell összesen 14,1 milliárdos büntetése az eddigi legnagyobb versenyfelügyeleti bírság.
Ez az összeg összesen nyolc kartellező cég között oszlik meg, elsősorban a jogsértéshez kötődő úgynevezett releváns pénzügyi forgalmuk, a kartellben betöltött szerepük, valamint az abban való részvételük időtartamának a figyelembevételével.
Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Arra a felvetésre, hogy miként is tudják megfékezni a kartellezést például egy gigavállalat esetében, a szakember így felelt:
a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések elleni harc kezdettől fogva a GVH prioritásai közé tartozik, hiszen a kartellezés óriási társadalmi károkat okoz.
Árfelhajtó hatása egyrészt a legtöbb esetben közvetlenül érinti a fogyasztókat. A magasabb ár miatt pedig csökken a kereslet, így a piacon kevesebb termék jelenik meg, mint tiszta versenykörülmények között. A csökkenő versenynyomás továbbá kevésbé készteti a vállalatokat a fogyasztókért folytatott innovációra, az áruválaszték bővítésére és a minőség javítására.
“A társaságok mérete nem befolyásolja a hivatal eljárásait, nekünk nem számít, hogy kicsi vagy nagy céggel szemben kell-e fellépni” – húzta alá Rigó Csaba Balázs, aki jelezte: a GVH nem retten meg olyan nagy nemzetközi vállalatok hazai piacokat érintő kartelljeinek a feltárásától sem, mint például a General Electric vagy a Siemens. “A társaságok nagyságától függetlenül minden olyan ügy egyformán fontos a számunkra, amelyben egyetlen magyar fogyasztó is érintett lehet” – tette hozzá. Végezetül nyomatékosította: a kartellek felszámolására a GVH-nak széles repertoárja van, amelyben a megelőzés és az önkéntes jogkövetés támogatása legalább akkora szerepet kap, mint a versenyfelügyeleti eljárások keretében történő feltárás és bizonyítás.
Továbbiak a Figyelő hetilap legfrissebb számában!
(Borítókép: Rigó Csaba Balázs Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
