Kezdeményezését az RMDSZ-es frakciótársai közül senki sem írta alá, még az MPP elnöke, Bíró Zsolt sem. Hogy miért, az tőlük kell megkérdezni – nyilatkozta az erdélyi magyar sajtónak Kulcsár-Terza József, aki abban bízik, hogy javaslata lehetőséget kínál a románokkal való párbeszédre. “Hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat” – írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.
Az SZNT – amely politikai szervezet, de nem párt, és egyetlen célja az autonómia kivívása – üdvözli az autonómiastatútum újbóli beterjesztését. A székely szervezetnek egyébként számos RMDSZ-es és MPP-s tagja van. A területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ is bemutatott egy, a dél-tiroli autonómiára hasonlító törvénytervezetet, és közvitára bocsátotta, de azóta sem terjesztette a parlament elé.
Az erdélyi Krónika újság úgy tudja, hogy a területi autonómiát célzó törvénykezdeményezést az RMDSZ vezetősége most sem tartotta időszerűnek, és nem támogatta a színeiben törvényhozói mandátumhoz jutott honatya indítványát. Ugyanakkor a Krónika értesülései szerint Kulcsár-Terza József pártbeli felettese, Biró Zsolt MPP-elnök sem pártolta a törvényjavaslat beterjesztését, ezzel magyarázható, hogy a háromszéki képviselő az SZNT statútumával állt elő. Mindez azért is furcsa, hogy Biró Zsolt eddig rendszerint úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja az autonómiatervezet idei előterjesztését a román parlamentben. Arról nem beszélve, hogy az MPP szeptemberi, Gyergyószentmiklóson rendezett választmányi ülésén döntés született arról, hogy még idén benyújtják a bukaresti törvényhozásban az autonómiastatútumot.
Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte, a törvénytervezet benyújtása azt jelenti, hogy eddigi kétszeri elutasítása ellenére sem mondanak le Székelyföld területi autonómiájáról. „Az ország törvényhozó szerve a parlament, egyben a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma. Ez az egyetlen méltó fórum, ahol a székelység saját jövőjéről párbeszédet folytathat az ország többségi lakosságával. Székelyföld autonómiastatútuma olyan törvénytervezet, amely Székelyföld lakóinak teljes és tényleges egyenlőségét biztosítja, mint ilyen hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia elmélyítéséhez Romániában" – hangsúlyozza Izsák Balázs.
Borítókép: Biró Zsolt képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Kulcsár-Terza József (MPP) képviselő a román képviselőház első ülésén Bukarestben 2016. december 20-án. Ezen a napon megtartotta első ülését a december 11-én megválasztott román parlament mindkét háza (MTI/Baranyi Ildikó).
