Székelyföld Európa szinten is borvíznagyhatalom (az ásványvizet az erdélyi magyarok borvíznek nevezik – a szerk.) – idézi a kronika.ro és a 3szek.ro Tamás Sándort, a Kovászna megyei tanács (közgyűlés) elnökét.
A Kárpát-medence ásványvizei című, immár 13. alkalommal összehívott nemzetközi tudományos konferenciát augusztus 24–27. között tartják ezúttal Sepsiszentgyörgyön és városhoz közeli Árkoson. Szervezője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Aquasic Közösségek Közti Társulás, a Kovászna Megyei Tanács, a Miskolci Egyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Kassai Műszaki Egyetem.
Közel nyolcvan résztvevő regisztrált. Összesen 18 előadás hangzik majd el az ásványvizek előfordulásáról, kihasználásáról, helyi vonatkozásban többek között Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiájáról, a kovásznai ásványvizek és széndioxid-feltörések geofizikájáról, a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-ér-rendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, a kovásznai gázfürdőkről (mofettákról) vagy a torjai Büdös-barlang írott történetéről.
Minden harmadik székelyföldi településen van ásványvíz- vagy gyógyvízforrás, a kétezer nyilvántartott közül hatszáz van Kovászna megyében (azaz a történelmi Háromszéken – a szerk.) – ismertette Tamás Sándor. Mint részletezte, csak Kovászna városában 30 forrás van, ám a városhoz tartozó Vajnafalván a magángazdaságokban is rengeteg borvízkút van, így együtt a számuk meghaladja a százat. „Célunk, hogy a beüzemelt kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával” – szögezte le a közgyűlés elnöke.
Nagy József, az Aquasic Közösségek Közti Társulás vezetője rámutatott, első ízben szervezik a konferenciát Háromszéken, ez pedig azért is fontos, mert a térségben hanyatlóban van az ásványvízpalackozás, így minden eszközt meg kell ragadni, hogy a potenciális befektetők figyelmét erre a kiaknázatlan erőforrásra irányítsák. Jelenleg Kovászna megyében öt palackozó működik: Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn kis kapacitású gyógyforrások vizét palackozzák, Szentkatolnán a Lidl saját márkás ásványvizét, Bibarcfalván a cég lízingelt egy automata töltősort, de nem tudta fizetni, ezért visszatértek a félautomata gyártásra, így a termelés csak „botladozik”
A nagy kapacitású málnásfürdői és bodoki töltők pedig jelenleg nem működnek, a vélemények szerint az elhibázott magánosítás, majd a rossz menedzsment a kudarc oka – idézi Nagy Józsefet a kronika.ro.
Romániában összesen 56 forrásra váltották ki az engedélyt, ebből 20 található Székelyföldön, a legnagyobbak – például a borszéki üzem, vagy a Hargita Gyöngye – havonta 15- 20 millió liter ásványvizet palackoznak, míg a háromszéki Előpatak töltőjének kapacitása csekély, mindössze havi 60 ezer liter.
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy tavaly próbálták megmenteni a bodoki töltőüzemet, a bodoki és a megyei önkormányzat megvásárolta és újraindította volna, ám a liciten nem kínálhattak többet a felértékelési árnál, így egy bukaresti vállalkozó vette meg, aki nem is tervezi az újraindítását. Van tőkeerő, elképzelés és akarat, ám olyan szabályozás van érvényben, ami mindezt ellehetetleníti” – szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ kezdeményezett egy törvénymódosítást, ami szerint az ásványvizek kitermelése után befizetett adóból több maradna a helyi önkormányzatoknál, és hogy ne csak az ásványvizek, hanem a forrásvizek és az asztali vizek után is vezessék be a palackozási illetéket, ezzel is visszaszorítva a nem egyenlő versenyt.
Összehasonlításul: Magyarországon több mint 500 olyan nagy mélységű kút ismeretes, amely vegyi alkatát tekintve ásványvizet szolgáltat. A kutak mélysége igen változó, néhány métertől 2550 m mélységig terjed. Jelenleg közel 120 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, amelyek közül 45 – 50 vizét palackozzák. (Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség honlapja)
Borítókép: Kovászna leghíresebb látványossága az Pokolsár, ez egy gázkitörés, és a város főterének keleti részén található…
