Az Európai Bíróság ma hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben – áll a Deloitte Zrt. közleményében.
Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették,
és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.
Az Európai Bíróság ma mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.
Többféle adók
A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak a pénzügyi világválság idején, ezért
válságadók néven is vonultak be a köztudatba.
Az energiaszektorban a MOL a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. Nem úgy a kiskereskedelmi és a távközlési szektorokban. A kiskereskedőknél 500 millió Ft éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték,
100 milliárd Ft felett már az éves bevétel 2,5 százalékát kellett fizetni.
A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek:
100 millió Ft árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok,
egészen 6,5 százalékig, amelyet 5 milliárd Ft éves árbevétel felett kellett alkalmazni.
Érvek
A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy
a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti.
A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.
A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése kb. 50 százalék, tehát
a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették.
Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban,
a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek.
Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.
„Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja” – emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Következmények
Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befiztetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben.
Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.
„A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését” – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
A Vodafone elfogadja az Európai Bíróság döntését
Jelen ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Vodafone Magyarország Zrt között fennálló, adminisztratív jogértelmezési kérdés, egy ma már nem létező különadó tekintetében, melynek elbírálása a magyar bíroság előtt folyik. A magyar bíróság az ügy egyes jogkérdéseivel kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, az Európai Bíróság előtt.
A Vodafone Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést,
melyet előrevetített az Európai Bíróság Főtanácsnokának, a tavalyi év során kiadott véleménye. A Vodafone Magyarország a krízis adót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is.
A Vodafone Magyarországon jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez:
közel 4000 főt foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből
adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.
