Azokban az európai országokban, ahol az állam nem védi a lakossági tarifákat hatósági védőhálóval, a megemelkedett piaci energiaárak begyűrűztek a háztartási rezsidíjakba. A 2021-es évben a lakossági földgáz ára átlagosan több mint 50 százalékkal emelkedett az Európai Unióban, azonban az egyes országok között – az azokban működő eltérő szabályozási környezet alapján – jelentős különbségek voltak. Míg például a magyar tarifák – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – nem változtak, a román lakossági gázárak növekedése meghaladta a 200 százalékot. A Századvég közvetlenül az energiaválság, valamint az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása előtt egy-egy európai szintű közvélemény-kutatás keretében felmérte a lakosság energiaárakkal kapcsolatos attitűdjét. Az elemzőcég emlékeztet: Európát már az energiaválság kirobbanása előtti években is növekvő lakossági árkörnyezet jellemezte. A 2016-os European Social Survey alapján az európaiak 73 százaléka tartott attól, hogy sok embernek túl drága lehe az energia ára. A negatív attitűddel rendelkező válaszadók aránya Magyarországon szintén 73 százalék volt. Az energiaválság kirobbanásáig eltelt öt évben Európa egészét romló, Magyarországot javuló tendencia jellemezte: a Századvég 2021-es kutatása alapján az európai arány 78 százalékra nőtt, a magyar pedig 68 százalékra csökkent.
Az energiaválság hatására Európa országainak többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak és így a drága energiától való félelem is fokozódott. Azoknak az európaiaknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól 78 százalékról 83 százalékra emelkedett. Fél év alatt tehát ugyanakkora mértékben növekedett a félelem Európában, mint az azt megelőző öt esztendőben.
Ezzel szemben Magyarországon a lakossági tarifák még az energiaválság hatására sem változtak, így az aggódó válaszadók aránya – a romló makrogazdasági környezet ellenére is – egy százalékkal csökkent. Mostanra hazánkban, a kedvező tendenciának köszönhetően, azoknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól a harmadik legalacsonyabb Európában: a 67 százalékos magyar átlagnál csak Luxemburg (58 százalék) és Dánia (63 százalék) ért el jobb eredményt.
Az elmúlt tizenöt évben Európában az országok többsége piacosította lakossági tarifaképzését. A tendencia elsősorban az Európai Bizottság iránymutatásainak köszönhető, amelyek az egységes energiapiac megteremtése érdekében az állami szabályok feloldására ösztönözték a tagállamokat. Azokat az országokat pedig, amelyek továbbra is hatósági eszközökkel védték a háztartásokat a piaci ármozgásoktól, a Bizottság büntette. Magyarország ellen például – a rezsicsökkentési program miatt – eljárás is indult, amit hazánk végül megnyert.
Az energiaválság egyértelműen rámutatott az állami tarifaszabályozás előnyeire, hiszen azokban az országokban, ahol a hatóságok védték a lakossági fogyasztókat, a hirtelen megemelkedő piaci árak lassabban, vagy egyáltalán nem jelentek meg a háztartási tarifákban. Az új helyzet fordulatot hozott a főáramú európai energiapolitikai gondolkodásban és az elmúlt fél évben számos ország vezetett be a rezsicsökkentéshez hasonló programokat. A Századvég februári kutatásának eredménye, hogy ezeknek a programoknak Európa-szerte jelentős társadalmi támogatottsága van.
Európában átlagosan a véleménnyel rendelkező válaszadók csaknem háromnegyede szerint szükség van állami szabályozásra. A hatósági mechanizmusokat támogatók – Luxemburgot kivéve – valamennyi vizsgált országban többségben vannak, Luxemburgban pedig a kérdés megosztja az embereket: a válaszadók ugyanakkora arányban támogatták és utasították el az állami szabályozást. A hatósági árazás pozitív megítélése Magyarországon volt a legmagasabb: hazánkban a véleménnyel rendelkezők 86 százaléka támogatja az állami szabályozást.
(Borítókép: 2021.11.11. Székesfehérvár. (Fehér Gábor, Fejér Megyei Hírlap)
