Mivel az olaj- és gázszállítások továbbra is zavartalanok, az áremelkedés Oroszországnak többletbevételt, Európának pedig többletköltséget okoz, valamint teret ad a spekulációnak.
A szankciók lebegtetése kontraproduktív, így azt be kell szüntetni
– állapítja meg a Századvég. Emlékeztetnek, Európa energiaellátása nagymértékben támaszkodik az orosz importra, így az orosz-ukrán fegyveres konfliktus az energiaárak növekedéséhez vezetett. A háború hírét a piac beárazta: a leginkább érintett földgáz esetében az árak a szerdai, 88 euró/MWh-ról 93 euró/MWh-ra nőttek a pénteki zárásra a holland gáztőzsdén. A mérsékelt emelkedés oka az volt, hogy az Európai Unió első szankciós csomagjába nem kerültek be olyan intézkedések, amik érintették a gázszállításokat.
A Századvég szerint az energiaellátás korlátozásától való félelem megalapozott. Az Európai Unió földgázfogyasztása 505 milliárd köbméter volt 2020-ban, amiből 175 milliárd köbmétert Oroszországból importált.
A közösséget az elmúlt fél évben energiaválság sújtotta, így a gáztárolók töltöttségi szintje rekordalacsony: mindössze néhány hét fogyasztását lenne képes fedezni.
A saját és nem orosz külső forrásokból, illetve a tárolókban rendelkezésre álló földgázból a jelenlegi fűtési időszak igényei, valamint részben a nyári kereslet biztosítható, de a tárolók újratöltése és a következő fűtési időszak fokozott fogyasztása nem. A világpiac szűkös kínálata és az Európai Unió infrastrukturális adottságai miatt rövid távon mindössze 2-3 milliárd köbméter többletforrást lehetne beszerezni, ami nem helyettesítené a 175 milliárdos orosz importot. A szállítások leállítása szinte azonnal drasztikus áremelkedéshez, rövid távon pedig gazdasági recesszióhoz, üzembezárásokhoz, munkahelyek megszűnéséhez, az ellátási láncok összeomlásához és a lakossági fűtési szolgáltatások korlátozásához vezetne.
Mivel azonban Oroszország jelentős árbevételt realizál az energiahordozók exportjából, egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik a nyugati politikusokra, hogy – a katasztrofális társadalmi következmények ellenére – kiterjesszék a szankciókat az olaj- és gázszállításokra is. Az ellentmondást számos európai és amerikai képviselő úgy próbálta feloldani, hogy nyilatkozataival demonstrálta a szankciók kiterjesztésének szándékát. És bár a piaci szereplők tisztában vannak a beavatkozás észszerűtlenségével, a sorozatos nyilatkozatok hatására egyre jobban tartanak annak bevezetésétől. A magyar baloldal szintén ki akarja terjeszteni a szankciókat az energiaszektorra, ez pedig olyan politikai bizonytalanságot szül, ami veszélyes a forintra.
A növekvő félelem mostanra tőzsdei árrobbanást eredményezett.
A hétfői napon volt olyan időszak, amikor a földgáz ára elérte a 345 euró/MWh-t a holland gáztőzsdén (ez egy hét alatt 3,5-szörös áremelkedést jelentett). Emellett a piacok változékonysága is rendkívüli mértékben megnőtt, ami teret nyitott a spekulációnak. Mivel a gázszállítások továbbra is zavartalanok, a drasztikus áremelkedés következménye, hogy Oroszország árbevétele és az Európai Unió költségei folyamatosan növekednek.
A szankciók lebegtetése tehát kontraproduktív: súlyos károkat okoz az Európai Uniónak és Magyarországnak. A kedvezőtlen tendencia rámutat, hogy háborús helyzetben különösen fontos, hogy a képviselők tartózkodjanak a politikailag motivált, észszerűtlen nyilatkozatoktól, és higgadt, egyértelmű kijelentéseket tegyenek. Az energiapiaci pánik megállításához pedig elengedhetetlen, hogy a nyugati és magyar baloldali képviselők abbahagyják az energiaellátást érintő szankciók lebegtetését, és deklarálják, hogy nem támogatják az intézkedést.
(Borítókép: Shutterstock)
