Századvég: A magyarok növekvő bűnözésre számítanak Európában a migráció következtében

Hírek
A Századvég Alapítvány kutatása szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy migráció miatt növekedett Európában az erőszakos bűncselekmények száma, és ha az növelné a Magyarországra áramló migrációt is és vele a bűncselekmények számát. Az alábbiakban az alapítvány közleményét olvashatják.

Az elmúlt napokban négy olyan súlyos, késeléses támadás is történt Bécsben, melyek elkövetői bizonyíthatóan vagy vélelmezhetően migrációs hátterűek voltak. Ezek az esetek mind az osztrák, mind a magyar közbeszéd meghatározó témájává váltak, és több kérdést is felvetettek a migráció és a közbiztonság összefüggéséről. A történések kapcsán a Századvég Alapítvány kutatása annak járt utána, hogy hogyan látja a magyar lakosság a közbiztonság helyzetét Európában, valamint, hogy milyen bevándorlásügyi fordulatra számítanának Magyarországon egy esetleges ellenzéki hatalomra kerülés esetén. A kutatás tanúsága szerint a lakosság jelentős többsége (83 százaléka) hallott a múlt heti bécsi késelésről, amely során egy afgán migráns négy embert súlyosan megsebesített.

A válaszadók döntő többsége pesszimista Európa biztonságát illetően: a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolja, hogy 2018-ban egyre több olyan bűncselekmény lesz, amelyek hátterében migránsok állnak. A válaszadók 26 százaléka nem vár változást e tekintetben, és kevesebb, mint a megkérdezettek ötöde (18 százaléka) látja optimistán a helyzetet. A kutatás arra is rávilágított, hogy a lakosság többsége hasonló pesszimizmussal tekint a magyarországi közbiztonság jövőbeni helyzetére, amennyiben az ellenzéki pártok kerülnek hatalomra az országgyűlési választások után. Egy ilyen forgatókönyv esetén a válaszadók 60 százaléka szerint növekedni fog a migrációs teher, a megkérdezettek 62 százaléka szerint pedig a migrációs hátterű erőszakos bűncselekmények száma fog emelkedni Magyarországon.

 

 

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018. március 9–13. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit Magyarország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Borítókép: MTI/AP/Ronald Zak

Ezek is érdekelhetnek

További híreink