Az elmúlt hónapokban az ellenzéki politikusok egyre gyakrabban tesznek hitet egy 2022 tavaszán foganatosítandó alkotmányos puccskísérletről, ami évtizedek óta nem látott belpolitikai válságot, végső esetben pedig polgárháborús állapotokat idézne elő – írja a Századvég. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán
a jogállamiság kereteit túllépve, anarchisztikus módszereket vázol fel egy esetleges baloldali győzelem esetén.
Felidézik, hogy az ELTE Állam és Jogtudományi Karának oktatója egy novemberi interjújában úgy fogalmazott, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén az új alkotmányról a Fidesszel nem konzultálnának. Szerinte az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett az alkotmánybírókat is – tehát a parlament beleszólna az alkotmányosság legfőbb őrének számító szerv személyi összetételébe, ráadásul kizárólag politikai alapon menesztenék a taláros testület tagjait, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.
Citálják Fleck tavalyi nyilatkozatát is, miszerint egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondani a jogállam tiszta érvényesüléséről, de ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.
A radikális tervet, miszerint ha ellenzéki győzelem születik, feles többséggel is eltörölnék az Alaptörvényt, számos ellenzéki politikus is megerősítette. “Egyfajta fénytörést jelent a baloldalon, hogy legutóbb az ATV Egyenes Beszéd című műsorban Karsai Dániel és Kende Péter ügyvédek tételesen cáfolták, és szakmailag elfogadhatatlannak bélyegezték Fleck terveit” – írták.
A Századvég emlékeztet:
az ellenzék 2013-ban még egyetértett abban, hogy mind az alkotmány- és alapjogi védelem,
mind pedig az igazságszolgáltatás területén a legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai egyeztetés szükséges.
Az elemzés szerint ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. ”A csupán feles többséggel történő alkotmányozás és kormányzás esetén hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát, több mint harminc éves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen alapokmány megalkotásával. A jogfolytonosságra még a II. világháború és a rendszerváltás közötti időkben is figyeltek, így ezen jogalkotási kísérletek az 1919-es, bolsevik típusú alkotmányos puccsra emlékeztetnek” – fogalmaznak.
(Borítókép: Figyelő-archív)
