A várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa az eddigi 4,40 százalékról 5,40-re emelte az alapkamatot. Ugyanilyen szintre emelte meg az egynapos betéti, valamint szintén 100 bázisponttal 8,40 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát.
Az egyhetes betéti kamat a jelenlegi 6,45 százalékról várhatóan 30 bázisponttal emelkedik majd csütörtökön.
A forint a keddi kamatemelést megelőzően gyengült, azt követően pedig kissé erősödött, azonban a forint árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok mozgatják, közölte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Emlékeztetett: tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az ukrajnai konfliktus kitörése után pedig folytatódott az energia-, a nyersanyag-, és az élelmiszerárak emelkedése.
Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okoznak.
Suppan Gergely elemzésében kifejti: noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhetne, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj összesen mintegy 1000 milliárd forinttal növelte a háztartások jövedelmét. Ez lökést adhat a fogyasztásnak, ugyanakkor az inflációnak is.
A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti.
Ezért a tavaly proaktív jelleggel elindított, majd az év elejétől ismétlődő kamatemelési ciklus még határozott ütemben folytatódhat, így az év közepéig további kamatemelésekre számítunk, jegyzi meg a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte az év közepére 7,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, amely júniusban szintén elérheti a 7,00 százalékot.
Suppan Gergely úgy véli, hogy az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől lehet számítani, így a jövő év végére 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat.
A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ami önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok, így az MNB munkáját. A hazai kamatemelések és a várható további kamatemelések feltehetően elégségesek lesznek az előbbi hatások kiszűrésére, de ennek eredményét csak egy-másfél év múlva láthatjuk, jegyezi meg elemzésében Suppan Gergely.
