Eddig soha nem látott mértékben, 29,6%-kal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon. A nemzetgazdasági miniszter szerint az építőipar növekedését a kormány lakáspiacot támogató intézkedései, így az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítették. 2010 átlagához képest pedig 26,9%-kal nőtt az építőipar, amellyel Magyarország az első helyen szerepel a régiós országok között.
Varga aláhúzta: decemberben 35%-kal bővült az ágazat, amely 3,9%-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az építőipar folyamatos bővüléséhez mindkét építményfőcsoport termelése hozzájárult, az épületek építése 28,9%-kal, az egyéb építményeké 45,3%-kal nőtt éves alapon.
Az építőipar további növekedését vetíti előre, hogy a szerződések száma december végén 129,5%-kal haladta meg az előző évi szintet – közölte Varga Mihály hozzátéve, hogy a lakásépítési engedélyek, és az épített lakások száma is tovább emelkedett. Az előbbi 32,7%-kal, az utóbbi pedig 51,5%-kal bővült 2017 első három negyedévében. Varga Mihály kiemelte: az ágazatban zajló kedvező folyamatoknak köszönhetően az építőipar pozitívan, akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez 2017-ben.
A lakásépítési kedvezményes áfakulcs jövő év végén történő, várható megszűnése miatt ugyanakkor az építőipar lendületének fékeződését vetíti előre számos ingatlanpiaci elemző. Emellett persze a szakemberhiány és persze a mostani nagy teljesítmény révén magasra kerülő bázisadatok miatt sem tartható a jó trend – vélik a szkeptikusok.
A KSH friss, hétfőn közölt, adatai szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra, sőt: tavaly az építőipari termelés közel 30 (egészen pontosan:) 29,6 százalékkal haladta meg a 2016. évi bázist. (Igaz ekkor a teljesítmény 18,8 százalékkal visszaesett az előző évihez képest, jobbára a 2007-2013-as, de 2015-re is áthúzódó uniós pályázatok, azaz a központi nagy beruházások kifutása miatt. Viszont 2017 decemberében az építőipari termelés volumene 35 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2017-ben az épületek építése 27, az egyéb építményeké közel 35 százalékkal emelkedett, míg az előző évben 3,7, illetve 33 százalékos volt a visszaesés.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a tavalyi harmadik negyedévben az építőiparban foglalkoztatottak száma meghaladta a 300 ezres határt, amire legutóbb 2008-ban volt példa. Ám az ágazatban továbbra is komoly gondot jelent a munkaerőhiány. Ha enne elég szakember, akkor az építőipar még jelentősebb növekedésre lehetne képes – véli az ingatlan.com szakértője.
A rendelésállomány jelentős, mintegy 30-35 százalékos visszaesésére számít Mester Nándor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője az év második felétől, mert egyre közeledik 2019 végével az új lakásokra érvényes kedvezményes áfa-kulcs időszakának vége. Szerinte a fejlesztők zöme nem fog új beruházást indítani a kényszerű áremelés miatt.
Az újlakás-piac és az irodapiac idei alakulása egyaránt fékezőleg hathat a kivitelezési árakra – véli Tatár Tibor, a Futureal Development Holding vezetője. Ennek oka lehet – a már említett – ötszázalékos lakásáfa jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, és – ezzel összefüggésben – a fejlesztők projektindítási kedvének megcsappanása. A kisebb, kevésbé tőkeerős irodaház-építők közül is számos projekt már most óriási késésben van, több bejelentett fejlesztés pedig még el sem indult.
