Az amerikai külügy világossá tette, hogy a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait. Továbbá bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét mondván, a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kérdésünkre kifejtette: “a Biztonsági Tanácsot leszámítva az ENSZ legtöbb al- és szakosított szerve kirakatintézmény, sóhivatal. Ide tartozik a teljesen funkciótlan Emberi Jogi Tanács (EJT) is”. Hozzátette: az olyan demokratikus legitimációval nem rendelkező nemzetközi "megmondóegységek", mint amilyen a Tanács, “valójában arra jók, hogy az emberi jogi fundamentalizmus álcája alatt politikai célok érdekében kommunikáljanak”. Az EJT legfontosabb feladata “hogy a sajátosan értelmezett, progresszív »nemzetközi standardok« nevében készített különféle országjelentésekkel egyre több jogi területről lehessen »ENSZ-szinten« is kimondani, hogy az nem is egy-egy nemzetállam önálló hatáskörébe tartozik, hanem arról a nemzetközi jog rendelkezik”
Fotó: 2018. május 15-i kép Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövetről az ENSZ Biztonsági Tanácsának az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos ülésén a világszervezet New York-i székházában. Nikki Haley 2018. június 19-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.
Szánthó arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy bár az EJT önbevallása szerint olyan témákkal foglalkozik, mint a demokrácia és jogállamiság, rasszizmus, kisebbségek vagy az emberi jogi jogvédők helyzete, a Tanács jelenlegi tagjai között van Ruanda vagy Afganisztán is.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az USA kilépése ugyan leginkább csupán szimbolikus jelentőségű, de nem jelentéktelen, hiszen jelzi a Tanács súlytalanságát, valamint abszurditását. Az ugyanis meglehetősen abszurd, hogy a fentebb említett, nem éppen demokratikus berendezkedésű országok megállás nélkül kritizálják a demokratikus Izraelt. Szánthó úgy véli, ez abból a “még szovjet időkből hátramaradt »hagyományból« fakad, mely szerint a fejletlen országok a zsidó államban alapvetően az imperialista elnyomót látják”. Mindez nyilvánvalóan szerepett játszott az Egyesült Államoknak, mint Izrael egyik legfontosabb szövetségesének a kilépésében.
Fotó: Donald Trump amerikai elnök (b) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kezet fog a jeruzsálemi Izrael Múzeumban tett látogatásuk végén 2017. május 23-án. (MTI/EPA/Abir Szultan)
Az USA nemzetközi szervezetekhez és multilaterális intézményrendszerekhez való viszonya a Trump-adminisztráció alatt kezd átalakulni, ami az ENSZ és szervei tekintetében politikailag előremutatónak is nevezhető – húzta alá. Trump kormánya sok esetben ugyanazokkal a progresszív emberi jogi fundamentalista körökkel szemben cselekszik, melyek alap nélkül sok esetben Magyarországot is kritizálják – ilyen például az Emberi Jogi Tanáccsal szoros együttműködésben dolgozó ENSZ-es emberi jogi főbiztos, a jordán Zeid Ra'ad Al Hussein, aki időről-időre mondvacsinált okokkal megy neki a Trump- és az Orbán-kabinetnek egyaránt – fejtette ki Szánthó.
Borítófotó: Szánthó Miklós (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)
