"Mi történt az elmúlt 28 évben, hogy ekkora feszültség keletkezett a nyugat-európai magországok és a kelet-közép-európai országok között?" – tette fel első kérdését Tallai Gábor. Jiri Kozák szerint unión belüli belharcról nem beszélhetünk, de kétségtelen tény, hogy a párbeszéd elakadt néhány félreértés miatt. A kelet-közép-európai országok megtapasztalták, milyen a szovjet rezsim alatt élni, megharcoltak a szabadságukért, és ezzel a szabadságtudattal gazdagítják az Európai Unió (EU) értékeit.
Jiri Kozák, kép forrása: Terror Háza Múzeum
Musiałek egyetértett cseh kollégájával, hozzátéve: a régiónk hangja sokkal gyengébb, mint a nyugati országoké és sokszor nem is akarnak meghallgatni minket. A kutató szerint több európai uniós vezető eszközként tekint a régió országaira. Marek Degro úgy vélte, hogy az EU-nak definiálni kéne önmagát, azt, hogy mit szeretne elérni és ehhez milyen lépések szükségesek. Úgy fogalmaztott: a régió országai példaként szolgálhatnak abban, hogy megnevezzük a valós problémákat és megtaláljuk a valós megoldásokat.
Barthel-Rúzsa Zsolt előadásában két fontos különbségre hívta fel a figyelmet. A régió országai a történelmi múltjukból kifolyólag zsigerből elutasítanak mindenfajta diktatúrát, így a jelenlegi brüsszeli véleménydiktatúrát is. A nyugati magországokban a politikai elit pedig nem hallgatja meg az embereket és nem is őket képviseli, míg a V4-ek országaiban a politikai vezetők a népük akaratát érvényesítik – folytatta a Századvég elnöke.
Barthel-Rúzsa Zsolt és Marek Degro, kép forrása: Terror Háza Múzeum
Egyetértés volt abban, hogy a visegrádi országok sajátosságai, mint a biztonságos demokrácia, az egyenlőség, a szabadság igénye, nem összeegyeztethetők a jelenlegi nyugat-európai érdekekkel. Ahogy a Századvég elnöke fogalmazott: szovjet gyarmatból nem óhajtunk nyugat-európai gyarmat lenni. Szerinte nyugaton azt gondolják, hogy a hidegháborús kerítések lebontásával lemondtunk a határokról, pedig nem, csak megnyitottuk őket.
Az igazi kérdés az, hogy az uniós birodalmi törekvést az EU-n belülről irányítják, vagy azon kívülről? Musiałek elmondta, hogy a lengyel kormányfő nemrégiben találkozott Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. A találkozón átnyújtott neki egy könyvet, ami azokat a lengyel törvényeket tartalmazza és magyarázza el, amelyek miatt eljárás indult az ország ellen. Részletesen kifejtik abban, hogy mely törvényt mely nyugat-európai országok jogrendszereiből vették át. Juncker és az Európai Bizottság reakciójából azonban tisztán látszik, hogy már nem tartják fontosnak a szubszidiaritás elvét – emelte ki Musiałek.
Abban is közös álláspont alakult ki a beszélgetés során, hogy a V4-ek két dolgot biztosan adhatnak az EU-nak. A szabadságértelmezésüket és a hatalommal való visszaélés félelmét. A mi térségünk feladata tehát az, hogy megtanítsa Európát a valóságra. Sajnos ezt nehezíti viszont az a stigmatizáció, ami a visegrádi országok ellen zajlik. Először is ezen megbélyegzés ellen kéne tenni valamit, ezt viszont külső érdekek megnehezítik. A régió országainak lakosai egyértelműen úgy érzik, hogy megint meg akarják nekünk mondani, mit csináljunk.
Barthel-Rúzsa Zsolt kiemelte, tökéletesen látszik, hogy akkor érkezik támadás a visegrádi országok ellen, amikor azok nem hajolnak meg a külső akaratnak. Megjegyezte, ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a viccre, miszerint mindegy, hogy a nyuszikán van sapka vagy nincs sapka, mégis mindig elverjük. “Ha populistának lenni azt jelenti, hogy meghallgatjuk az emberek véleményét és aszerint cselekszünk, akkor én bátran vállalom, hogy populista vagyok” – fogalmazta meg az esemény záró gondolatait a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke.
Borítókép: Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke, Marek Degro, az Anton Tunega Alapítvány igazgatója, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Jiri Kozák, a CEVRO alapítója és ügyvezető igazgatója, Paweł Musiałek, a Jagelló Klub Kutatóközpont vezetője, kép: Terror Háza Múzeum
