Románia 15 éve tagja az Európai Uniónak. Ez idő alatt jelentősen bővült a járműparkja, de ez az autóállomány egyre öregebb. Több mint 9 millió gépkocsit jegyeztek be a forgalomba, 2007-ben alig négymillió volt a számuk. A mobilitás fontos a gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor a környezetszennyezés mértéke is megnőtt, aminek az egyik fő oka a nagyvárosi agglomerációkat elárasztó gépjárműforgalom.
Az úgynevezett roncsautóprogram különböző formákban tizennyolc éve működik. Célja, hogy ösztönözze az öreg járgányok forgalomból való kivonását és új gépkocsik vásárlását. A bukaresti szaktárca adatai szerint ez idő alatt több mint 700 ezer új jármű megvételét támogatták. Ennek ellenére az állomány elöregedett, mert évek óta egyre több használt autó lepi el a piacot.
Csaknem 17 éves átlagéletkor
Tavaly ebből a szempontból újabb rekord született, összesen 650 ezer ilyen gépkocsi adásvételét jegyezték. A Romániai Autógyártók Egyesületének az adatai szerint ezek közül csaknem 396 ezret külföldről hoztak be, azaz első ízben helyezték őket forgalomba keleti szomszédunkban, miközben az új autók értékesítése alig haladta meg a 121 ezres számot, ami 4 százalékkal kisebb az előző évhez képest. Az országban a legtöbb új járművet 2007-ben helyezték forgalomba, csaknem 312 600-at.
Az illetékes minisztérium által közölt adatok szerint 2010-ben még 10 év alatti volt a román járműpark átlagéletkora, de a múlt esztendőre már 16,8 évre öregedett. Éppen ezért a környezetvédelmi tárca több újdonság bevezetésével új lendületet ad a roncsautóprogramnak. Például azzal, hogy – a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében – három évre hirdeti meg, s első ízben évi egymilliárd lej fölé emeli a költségvetését. Így az idén 1,24 milliárd lejt (csaknem 90 milliárd forint) fordítanak a programra, jövőre és 2024-ben pedig évente további tíz százalékkal bővítik a keretet az előző esztendőkhöz képest.
Érdemes zöldautóra váltani
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Figyelőnek elmondta: fontos, hogy most már két öreg autó beszolgáltatásáért is kompenzációt adnak, ha azok legalább hat éve forgalomban vannak Romániában. Eddig nyolc esztendő volt a határ, így nő a kedvezményezettek köre.
Ráadásul az elektromos és a konnektoros hibrid gépkocsik vásárlására meghirdetett támogatási programban is kötelező beszolgáltatni egy használt járművet, így az Európában kiemeltnek számító, akár 10 ezer eurót (mintegy 3,6 millió forint) is elérő állami rész csak akkor használható fel e-autók vásárlására, ha a felhasználók kivonnak a forgalomból egy öreg járgányt is. Mindkét intézkedéstől azt remélik, hogy nő a program hatékonysága. A tárcavezető hozzátette: a költségvetési keretből egyre inkább a zöldautók vásárlását ösztönzik majd. 2024-ben a tervek szerint egymilliárd lejt (bő 72 milliárd forint) fordítanak erre, ugyanis 2035-ben Európában már nem fognak belső égésű motorral működő járműveket gyártani.
Az új szabályok szerint az idén akár 16,5 ezer lejes (csaknem 1,2 millió forint) támogatásban részesülhet az, aki két tizenöt évesnél öregebb autót von ki a forgalomból. Egy ennél fiatalabb jármű után hatezer lejes állami dotáció jár, amely 7500-ra (540 ezer forint) nő, ha a gépkocsi 15 esztendősnél idősebb.
A teljesen elektromos autót vásárolni óhajtók egy roncstelepre leadott jármű után maximum 46 500 lejes (3,35 millió forint) szubvenciót kaphatnak, két öreg gépkocsi esetében pedig legfeljebb 51 ezer lejeset (3,673 millió forint) ahhoz, hogy új járgányt vegyenek. (Ennek az összegnek a felét kapják azok, akik plug-in hibrid kocsit vásárolnak.)
Sepsiszentgyörgy a minta
Tánczos Barna elmondta: Románia vállalta, hogy az uniós helyreállítási alapból járó támogatás fejében 2026-ig legalább negyedmillió 15 évesnél öregebb járművet kivon a forgalomból. Hogy ezt mindenképpen teljesíteni tudja, a környezetvédelmi tárca az önkormányzatokkal együttműködve el akar indítani egy másik országos programot, amely felgyorsítaná ezt a folyamatot. A miniszter Sepsiszentgyörgyöt említette példaként, ahol Antal Árpád polgármester kezdeményezésére tavaly az önkormányzat 3000 lejt (216 ezer forint) adott az öreg autókért cserébe úgy, hogy nem kötelezte a járműtulajdonosokat új gépkocsi vásárlására. Így sikerült ötszáz idős járműtől megszabadulnia a székelyföldi városnak – a kocsik egy része csak a parkolóhelyeket foglalta. A miniszter arra buzdítja az önkormányzatokat, hogy szentgyörgyi mintára találjanak ki egy testreszabott helyi programot, például az alternatív közlekedési eszközök és az infrastruktúra fejlesztésére. Ezeket a tárcához tartozó környezetvédelmi alapból 50 százalékkal finanszíroznák, az összeg másik felét pedig az önkormányzatok biztosítanák. A lényeg, hogy minél több autómatuzsálem kerüljön roncstelepre.
Véget vetne a folyószennyezésnek
A bukaresti sajtótájékoztató után lapunk a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.
A román hatóságok tizenkét folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert akarnak megépíteni a magyar határ közelében, hogy ne jusson át a szemét Magyarországra. Mikor lesznek készen ezek a berendezések, és mennyire hatékonyak?
Január 13-án írtam alá a vízügy költségvetését, amelyben szerepel valamennyi tervezett beruházás. Bízunk benne, hogy a tervezés után már az idén elindíthatjuk a közbeszerzési eljárásokat, és 2023-ban be is lehet fejezni ezeket a létesítményeket. A cél az, hogy a Romániából származó hulladékot ne engedjük át Magyarországra. Ezekkel a rendszerekkel nagyon hatékonyan fel lehet fogni a fa- és műanyag uszadékot. Persze ez csak a kritikus helyzetre jelent megoldást, a cél az, hogy egyáltalán ne kerüljön szemét a folyóvizekbe. Ebben a tekintetben sokat segít a betétdíjas rendszer bevezetése. Tavaly elfogadtuk a jogszabályt, az idén kidolgozzuk a működési részleteit, és várhatóan az év végén elindul a program, melynek értelmében minden egyes üvegért, műanyag palackért 0,50 lejes (36 forintos) betétdíjat lehet visszaigényelni. Ennek a szisztémának köszönhetően három-négy év alatt 90 százalékos hatékonysággal össze lehet gyűjteni a kereskedelembe került csomagolóanyagot, így nem fog a természetbe jutni. Nevelésre és tudatosításra is szükség van, ezért a minisztérium reményeink szerint már februárban egy országos tájékoztatási kampányt indít, amely a szelektív hulladékgyűjtésre, a környezettudatos életmódra hívja fel a lakosság figyelmét.
Tavaly a magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy újraindítják a kormányközi környezetvédelmi bizottság működését. Mit remélnek ennek munkájától?
A vegyes bizottság egyik legfontosabb témája a vízgazdálkodás, hiszen a folyók, a patakok összekötnek, nem állnak meg az országhatárnál. Közös munkára van szükség a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés területén is, hiszen e tekintetben szintén egymásra vannak utalva a szomszédos államok. A vegyes bizottság keretében rengeteg jó tapasztalatot tudunk megosztani egymással. Ezek kiterjednek a biodiverzitás fenntartására, az élőhelyek védelmére, az érintetlen erdők beazonosítására és megóvására vagy a vadgazdálkodásra – ez utóbbi Magyarországon sokkal jobban működik.
A cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
