Az egyik legrégebbi svájci bank, az UBS menedzsmentje szerint a kriptodevizák, mint a bitcoin buborékok. Csak akkor érnek valamit, ha elfogadják őket fizetőeszközként. Különben nem lehet őket felhasználni a gazdaság legfontosabb tranzakcióira és a kriptodeviza kínálata csak növekedni és növekedni fog és egyre inkább elértéktelenedik. Az UBS egyik vezető közgazdásza szerint a bitcoin extrém volatilitása miatt nem lehet értékmegőrző funkciója, ami pedig egy deviza elengedhetetlen feltétele.
Közben megjött a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetése is, miszerint akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik belevesznek az ICO-kba, azaz a nyilvános érmekibocsátásokba. Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.
Az MNB szerint további kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (úgynevezett white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.
Az MNB közleményében kitért arra is, hogy a külföldi ICO-k nem tartoznak a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe, de még egy magyarországi ICO esetében is – megszaporodtak az utóbbi időben – csak eseti alapon határozható meg, hogy az MNB jogkörébe tartozik-e a vállalkozás.
Borítókép: Járókelők a svájci UBS nagybank zürichi székháza előtt (MTI/EPA/WALTER BIERI).
