Egyre több kihívással és kockázattal kell szembenéznie a magyar monetáris és fiskális döntéshozóknak az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint, amelyet egy mai háttérbeszélgetésen mutattak be a pénzügyi szolgáltató szakértői. Az elemzés szerint a legtöbb mutató alapján beköszöntött a medvepiac a tőkepiacokon, így egy időre elköszönhetünk a stabilan és kiszámíthatóan emelkedő részvényárfolyamoktól. A kedvezőtlen kilátások mögött az emelkedő kamatok, a globális bizonytalanságok, az alapanyagárak robbanása, az infláció felpörgése áll elsősorban, amelyek ellen rövidtávon csak mérsékelt sikerekkel lehet küzdeni a fiskális és monetáris politikának.
Az árupiacon a kereslet és a kínálat felborulása szinte az összes alapanyagárat érintette, a mezőgazdasági termények áremelkedése szinte folyamatos, ráadásul még nem is jelent meg teljesen a végtermékek árában, és a drágulást az ukrán, valamint az orosz termények kiesése még tovább erősítheti. Az áremelkedés a fejlett országokban inflációt, míg a fejlődő országokban áruhiányt, akár éhínséget is okozhat, ami politikai instabilitást hozhat egyes régiókban. Globálisan hasonló folyamatok játszódnak le a meghatározó gazdaságokban: az Egyesült Államokban lendületesebb a növekedés, de az idei évben jelentős lassulás várható gyorsuló infláció mellett.
Az eurózónában lassabb a növekedés, viszont felgyorsult az infláció, így júliusban – 11 év után először – megtörténhet az Európai Központi Bank első, várhatóan 25 bázispontos kamatemelése, míg az amerikai jegybank egyelőre 50 bázispontonként emelheti a kamatszintet.
A magyar költségvetés helyzete miatt megindult a kiigazítás, mely további növekedési és közvetett módon akár inflációs kockázatot is jelent. Az áremelkedés üteme áprilisban megközelítette a 10 százalékos szintet – erre utoljára 21 éve volt példa –, a következő hónapokban pedig át is lépheti azt, míg éves szinten 9 százalék lehet az infláció. Az Equilor elemzése felhívja a figyelmet arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről többször hangsúlyozták: pozitív reálkamatra van szükség, ám ez idén valószínűleg nem teljesül majd.
Az Equlior szerint az MNB az alapkamat-emelések ütemét 100-ról 50 bázispontra csökkentheti, az egyhetes betéti kamatszintet pedig 30 bázispontos ütemben emelheti tovább. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint, ha ez a forgatókönyv teljesül, a két kamatszint szeptember végén érhet össze, 7,9 százalékon. A forint piacát kockázatok sora befolyásolja: az uniós helyreállítási alap forrásai körüli bizonytalanság, az orosz-ukrán háború, a nagy jegybankok monetáris szigorítása, valamint a magyar kormány nemkonvencionális adópolitikai intézkedései az utóbbi időben folyamatosan gyengítették a hazai fizetőeszközt. Az Equilor szerint – ha végül sikerül megegyezni az Európai Unióval – nem kell stabilan 400 forint feletti euróval számolni, az árfolyam a mostani 393 forintos szint körül mozoghat az év során.
A globálisan erősödő inflációs környezet, a szigorodó finanszírozási kondíciók, az orosz-ukrán háború és az elszabaduló alapanyag- és árupiaci árak együtt kiigazításra késztették a magyar kormányt, így a bejelentett új és megemelt korábbi különadók a megugró költségvetési hiány további növekedése ellen hatnak, ugyanakkor Török Lajos szerint a korábban kitűzött hiánycél tartásához további intézkedések is szükségesek lehetnek. A jelenlegi kilátások alapján az államháztartás hiánya 5,5 százalékos lehet idén, majd lassú csökkenésnek indulhat. A frissen bejelentett különadók legnagyobb befizetője a MOL és az OTP lesz, melyek várhatóan 250 milliárd és 82,5 milliárd forintnyi éves extra adóval számolhatnak.
Borítókép: Kallus György / VG
