Süli János kifejtette, Európában az egekben vannak az energiaárak: miközben a német fogyasztók (átszámítva) 180-190 forintért kapnak egy kilowattóra áramot, a magyar lakosság évek óta változatlanul 37 forintot fizet. A kormány számításai alapján a családok rezsiköltségei megnégyszereződnének, ha a paksi objektum által termelt árammennyiséget a szabadpiacról kellene beszerezni. Ez azt jelenti: ha nem lenne az atomerőmű, havi szinten átlagosan 22 ezer forinttal nőne a családok villanyszámlája – hívta fel a figyelmet.
A miniszter arról is beszélt, hogy a nukleáris ágazat az egyik „legnemzetközibb” iparág. Az atomenergia békés célú felhasználását jól szabályozott, nemzetközi keretrendszerben az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) felügyeli, de meg kell felelni az Európai Unió előírásainak, a különböző egyezményeknek, az OECD NEA-ajánlásainak, valamint a világszerte elfogadott (például WANO-) gyakorlatoknak. A politikus azt is a nemzetközi nukleáris együttműködés eredményei közé sorolta, hogy a szlovákok a napokban – az Ukrajnát sújtó háború és a légtérzár ellenére – Oroszországból légi úton kaptak nukleárisüzemanyag-utánpótlást az atomerőműveikhez. Érdemes azt is megjegyezni – tette hozzá –, hogy Moszkva nukleáris területen mind a rendszerváltást követően, mind a korábbi ukrán válság idején teljesítette vállalt kötelezettségeit – az ukrán atomerőművek többsége a mai napig orosz fűtőelemekkel működik.
Süli János az atomipar nagy előnyének tartja továbbá, hogy nukleáris üzemanyagból könnyen lehet több évre is elégséges készleteket felhalmozni, ráadásul a „friss” fűtőelemek kis helyen, biztonságosan tárolhatók. (A törvényi előírás szerint Paks esetében ez legalább két esztendő.) „Az Európát sújtó rezsiválság idején arra is érdemes kitérni, mint az imént már említettem, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is fontos szerepet játszik. Az atomerőművekben előállított áram egységköltségében az üzemanyag ára kis hányadot, alig 10 százalékot képvisel, emiatt az urán világpiaci ellenértékének a változása csak kismértékben befolyásolja az e létesítményekben termelt villamos energia költségét” – magyarázta a miniszter.
A magyar kormány legfontosabb célja, hogy minden tekintetben garantálja a magyar emberek biztonságát, ezért a Paks II.-t és a hazánk energiaellátását veszélyeztető javaslatokat le kell hagyni a szankciós listáról – nyomatékosította a miniszter, aki hozzátette a beruházás jelenleg közel hatszáz engedéllyel rendelkezik. „Magyarországnak elemi érdeke, hogy a két új paksi blokk megépüljön. Sajnálom, hogy a baloldal ma már az általa elindított projekt ellen dolgozik, miközben az Európai Bizottság is támogatja a nukleáris befektetéseket, hiszen atomenergia nélkül fenntartható klímapolitika sincs. Arról nem is beszélve, hogy az újraiparosítás korszakát éljük: évente száz külföldi cég települ hazánkba, vagyis egyre több villamos energiát igényel a magyar gazdaság” – közölte Süli János.
A teljes cikk a Figyelő csütörtökön megjelent számában olvasható.
