A koronavírus-járvány elleni védekezés több tízmilliárd forintos lyukat ütött az országos buszos cég forgalmán, amely ennek ellenére mindvégig szolgáltatott – írta a VG.hu.
Az ingyenes parkolás, az egyéni utazások növekedése, a kijárási korlátozás, az egészségügyi dolgozók ingyenes utazása és a digitális tanrend bevezetése nagymértékben befolyásolta a Volánbusz Zrt. utasforgalmát és a bevételek alakulását 2020-ban – egyebek mellett erről is ír a társaság az előző évről szóló pénzügyi beszámolójában. Ennek következtében a kedvezményes utazások után igényelhető szociálpolitikai menetdíj-támogatás bezuhant, a kiadásokat viszont megdobták a járványhelyzettel kapcsolatos védekezési költségek.
A Volánbusz árbevétele normál működési körülmények között a menetjegyek árából, a már említett szociálpolitikai menetdíj-támogatásból, illetve az egyes megrendelők által nyújtott költségtérítésből áll össze.
Ezt a modellt a Covid alapjaiban rúgta fel:
a Magyarbusz.info közlése szerint a vírus első hullámában a belföldi utasforgalom csaknem 80 százalékkal csökkent, a nyár végére mínusz 15 százalékra pattant vissza, de a harmadik hullámban újra 45 százalékkal esett.
Ettől függetlenül a cég mindvégig szolgáltatott, de egy időre tanszüneti működésre állt át. Miközben megszüntették a fedélzeti jegyértékesítést, a vállalat 16 megyei jogú városban a védőtávolság betartásának érdekében még sűrítette is a járatait. Vagyis az eltűnt bevételekre égető szükség volt. Ennek pótlásában az állam, pontosabban az ITM vállalt oroszlánrészt, amely tavaly több mint 130 milliárd forint támogatást nyújtott. Egy évvel korábban ugyanezen a soron még csak 51,6 milliárd forintot könyveltek el, a növekedés 152,5 százalékos. Az önkormányzatoktól összesen bő 14 milliárd érkezett be ilyen módon, ami 171,6 százalékos bővülés.
Így összességében a Volánbusz 5,1 milliárd forint adózott eredménnyel zárt.
Ugyan a számok azt mutatják, hogy a Volánbusz értékesítése a 2019-es 48,6 milliárdról 83,9 milliárdra ugrott 2020-ban, ezek összevetése értelmetlen. Ennek oka a közlekedési központok szűk két évvel ezelőtti, 2019. októberi beolvadása, ami miatt a társaság 2019-es eredménykimutatása csak az utolsó negyedévre eső gazdasági adatokat tartalmazza, a hat integrált regionális közlekedési vállalat szeptemberig produkált pénzügyi mutatóit nem.
Mindezt figyelembe véve az látszik, hogy körülbelül 60-70 milliárdot vihetett el a Covid. A társaság átlaglétszáma mintegy 18 ezer volt, a bérköltség 88,59 milliárd forintot tett ki.
Az átlagkereset valamivel meghaladta a havi 408 ezer forintot.
Érdekes változás, hogy a Volánbusz tulajdonosa 2020. december 31-től hivatalosan is a MÁV Zrt., a buszos cég 2021. január 1-jétől teljes jogú leányvállalatként csatlakozott a MÁV csoporthoz. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a magyar államot mint egyedüli részvényest törölte. Ennek előzményeként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy az év július 15-től a Volánbusz tulajdonosi joggyakorlója – magyar állami tulajdon esetén – a MÁV lesz. A közösségi közlekedés stratégiai irányításának átalakítása azt szolgálhatja, hogy hosszú távon adottak legyenek a feltételek az egységes autóbuszos és vasúti menetrend kialakításához, a vasúti ráhordó hálózatok és a menetrendi csatlakozások fejlesztéséhez, valamint az egységes jegy- és tarifarendszer, az utastájékoztatás és az arculat kialakításához.
(Borítókép: A Volánbusz Zrt. új MAN Lion’s City GL A23 típusú csuklós autóbuszai a járművek esztergomi bemutatóján 2021. június 16-án. (MTI/Kovács Tamás)
