A cikk szerzője kiemeli, egy Kumquat Consulting nevű cég végezte el a felmérést a 2014-es európai parlamenti választások után. Thomas Vermes szerint a dokumentum azt bizonyítja, hogy az Open Society milyen kiterjedt lobbitevékenységet folytat Brüsszelben. Több „a korábbi keleti-blokkhoz tartozó” országban civil szervezetek számára nyújt „kiterjedt támogatást és képzést” – számol be róla a hirado.hu
Vermes kiemeli, hogy több országban, többek között Magyarországon is, a hatóságokat „irritálja”, hogy Soros György „beavatkozik” belpolitikai kérdésekbe és azzal is vádolják, hogy „a nagyléptékű, Európába tartó migrációt” támogatja.
Thomas Vermes megkereste Rina Ronja Kari-t, Dánia EU-ból való kilépéséért küzdő Folkebevægelsen mod EU (Népi mozgalom az EU ellen) képviselőjét, aki sértőnek tartja magára nézve, hogy szerepel a listán. Kari azt állítja, hogy nem tudott arról, hogy rákerült a listára és sem ő, sem tanácsadói nem voltak kapcsolatban az Open Society-vel.
A svéd baloldali Vänsterpartiet (Baloldal) EP-képviselője Malin Björk Vermes megkeresésére megerősítette, hogy 2016 óta tud arról, hogy szerepel a listán, és ezt jónak tartja, mert azokért az értékekért küzd, mint az Open Society, ám kiemelte, hogy helyesebb megfogalmazás lenne, hogy „szövetségesek a demokrácia, a jogállamiság, a nyitottság és az emberi jogok kérdésében”.
Vermes kiemeli, hogy a 20 svéd EP-képviselőből 13 szerepel a listán, a 13 dánból pedig csak három, míg a magyarok közül csak kettő. A listával kapcsolatos és egyéb kérdéseivel Vermes megkereste az Open Society-t, de levelére múlt péntek óta nem kapott választ. Megjegyzi, hogy a nyitottságot képviselő szervezet brüsszeli irodájából nem érkezett válasz, majd többszöri megkeresésére azt az információt kapta, hogy a londoni kommunikációs részlegnek küldték a kérdéseit.
Ezek között szerepelt például az, hogy mit gondolnak arról, hogy „a magyar kormány agresszív kampányt folytat Soros György ellen és azt állítja, hogy az Open Society a nemzeti és az EU-politikáját is befolyásolni akarja”. A kérdésekre adott választ azóta is várja.
Vermes a cikk végén az EU LobbyFacts oldalára hivatkozva leírja, hogy az Open Society 19 főt alkalmaz brüsszeli irodájában, amely közül 12 fő az EP-hez delegált lobbista és a 2017-es évben 53 találkozón vettek részt az Európai Bizottsággal.
Akár kizárással is lehetne fenyegetni
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en ezzel kapcsolatban elmondta, hogy korábban már vita bontakozott ki arról, hogy egy képviselő lobbizhat-e európai parlamenti munkája mellett más cégeknek. Ez a vita végül Guy Verhofstadték javára dőlt el, és azt mondták, hogy nincs összeférhetetlenség. Az viszont már egy más kérdés, hogy egy Egyesült Államokban székelő, száz országban jelenlévő civil gazdasági és politikai nyomásgyakorló hálózat listáján valaki szerepel.
Ebben az esetben egyértelműen ki kellene mondani, hogy semmilyen ilyen jellegű befolyásos NGO-lobbi listáján nem szerepelhet európai parlamenti képviselő. Akár kizárással is meg lehetne fenyegetni azt, aki mégis. Nagyon fontos kérdés, hogy a listán szereplő személyek vajon önszántukból vannak-e rajta – tette hozzá.
Borítókép: MTI
