1. A Bíróakadémiához hasonlóan beindult az Ügyvédakadémia – a balliberális és a Soros-szál itt sem elhanyagolható. Az ügyvédi hivatásrenden belüli hangulatról egyébként mindent elárul az a megdöbbentő tény, hogy az egyik ismert budapesti ügyvédnő Facebook bejegyzésének tartalma szerint a „szép fehér bőrű árja magyarok között is ugyanannyian vannak a bűnözők.”
Az „Ügyvédakadémia 2018 – 3. csoport: Családjogi jogviták” csoport szakmai vezetője az a dr. Subasicz Éva ügyvéd, aki korábban Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet Programiroda vezetőjeként az emberi jogok kiemelt területén tevékenykedett illetve a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére látott el ügyvédi feladatokat.
Megemlíthető az „Ügyvédakadémia 2018 – 17. csoport: Személyiségi jogi jogviták” csoport szakmai vezetője: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, aki a Budapesti Ügyvédi Kamara 493. sorszámú hírlevelének tanúsága szerint, mint a BÜK elnökségi tagja a legutóbbi közgyűlésen az ügyvédi kamarától határozottabb állásfoglalásokat vár el a jogállamot érintő közpolitikai kérdésekben és egyébként balliberális oldalakon rendszeresen – szakmailag erősen kifogásolható – nyilatkozatokat jegyez.
Testvére, pedig még tovább megy.
Dr. Nehéz-Posony Kata ügyvédnő egy idén márciusi Facebook bejegyzésében – mindenfajta következmény nélkül – azt találta leírni, hogy a „szép fehér bőrű árja magyarok között is ugyanannyian vannak a bűnözők.”
2. A Magyar Helsinki Bizottság az Ügyvédi Kamarákkal karöltve változatlanul érzékenyíti az igazságszolgáltatás szereplőit – most az ügyvédek vannak soron, akiknek a képzésen való részvétel ingyenes volt, és utazási költségtérítést is biztosított a Soros-hálózat hazai zászlóshajója. Az MHB információink szerint érdemi befolyással lehet a magyar jogászképzésre is.
A Soros Györgyhöz köthető „szakemberek” nemcsak az Ügyvédakadémia keretén belül érzékenyítik a honi ügyvédséget.
Fiatalkorúak büntetőeljárásbeli jogainak megerősítése fedőnév alatt a Magyar Helsinki Bizottság 2018. május 3-án és május 8-án 20-20 ügyvéd számára szervezett interaktív képzést.
Ezenkívül a Magyar Helsinki Bizottság a budapesti, győri és debreceni jogi karokon Jogklinika programot működtet. A program lehetőséget nyújt joghallgatóknak, hogy már az egyetemi éveik során ügyvédek irányítása alatt betekintést nyerjenek a menedékjogi eljárásba, és tapasztalatokat gyűjtsenek a hazai és nemzetközi menedékjogi és idegenrendészeti jogalkalmazás gyakorlatáról.
Kétségtelen, a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között vannak olyanok, akik jogi egyetemen oktatnak, többek között például – mily meglepő – alapjogokat. Minél előbb sikerül elültetniük a fiatalok fejében fundamentalista alapjogi nézeteiket, annál jobb nekik.
Nem csak a fiatalok képzésében (és nem csak itthon) vesznek részt, esetlegesen befolyásolva a tréningjeiken résztvevők gondolkodását. A Magyar Helsinki Bizottság „Eredményeink 20 év alatt” résznél a felsorolás 18. és 19. pontjai a következőek:
„Civil szervezetként sikeresen kapcsolódunk bele a hazai és a külföldi bíróképzésbe, különösen a menekültügy területén.” „…Rendszeresen tartunk jogi képzéseket itthon és külföldön egyaránt jogászoknak, állami hatóságoknak és bíróságoknak is.”
Azonban nem csak itt, Magyarországon folytatnak ilyen tevékenységet, hanem megváltják az egész világot! Az „Eredményeink 2016-ban” lista 22. pontja szerint: „Szakértőink szerte a világban számos képzést tartottak menekültügyi bíráknak, ügyintézőknek és egyetemi tanároknak, többek között Közép- és Dél-Amerikában, valamint Észak-Afrikában és a kaukázusi régióban is. Nemzetközi projektünk hozzájárult, hogy menedékjogi oktatás indult a világ számos egyetemén, többek között Ukrajnában, Kazahsztánban, Kolumbiában, Venezuelában, Brazíliában, Mexikóban, Argentínában, Costa Ricában és Marokkóban. Több ország egyetemein – például Oroszországban és Uruguayban – menedékkérőket ingyenesen segítő jogklinikák létrehozásához nyújtottunk szakmai támogatást.”
3. A Tűzfalcsoport korábban megírta, hogy egy volt büntetőbíró még aktív ítészként szervezhette be bírótárasait a vonatkozó eljárásokba az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy hogy a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket. A gyakorlati érzékenyítés kapcsán a mai napig nem kapott érdemi válaszokat a közvélemény, az MHB által behálózott bírák névsora nem ismert.
Sándor Zsuzsa levitézlett egykori bíróként nyíltan kiáll Soros György mellett és a törvénysértések okát abban látja, hogy:„ ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni”.
Az agresszív exbíró a Magyar Helsinki Bizottság egyik frontembere, illetve plakátarca. Ezzel idáig még nem is lenne komolyabb baj. Az már azonban vizsgálandó, hogy aktív korában volt-e konkrét kapcsolata a Soros hálózathoz tartozó szervezethez.
Arról szintén beszámolt a Tűzfalcsoport, hogy a 2010-es fordulat után megszületett a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény. Milyen érdekes, hogy a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság hozzájutott az érintett bírák listájához.
A Tűzfalcsoport informátorunk szerint a dolog a következőképpen alakulhatott: a szervezet egyik ügyvéd aktivistája bekérette ügyvédi irodájába az adott bírót, neki jogi védelmet ajánlva és jelezte, hogy nemzetközi bíróság előtt Magyarország ellen megítélendő kártérítés összegének 10 százalékát kell majd felajánlani a szervezet számára. Az ismert, nyugdíjazásra vonatkozó pozitív bírósági határozatok után a Soros-féle szervezettel megállapodást kötő bírák ismét – sokan napjainkban is – ítélkeznek.
4. A Budapesti Ügyvédi Kamara is persze kizárólag hiteles szakmai forrásból táplálja hivatalos kiadványának olvasóit – az elmúlt lapszámokban a sorosista Transparency International jelentéseiben gyönyörködhetett a pesti ügyvéd.
5. Úgy tűnik az Alapjogi Biztos Hivatala is kellőképpen érzékenyítve lett – titkos munkaterv, külföldről finanszírozott jogvédők sőt szcientológusok az ombudsman hivatala körül.
2017 január elsejétől megalakították a nemzeti megelőző mechanizmus elnevezésű rendszert, amelyben az ombudsman speciális eljárási és intézkedési jogkörben, munkatársai közreműködésével lép fel annak érdekében, hogy a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott, fogva tartási helyeken őrzött személyeket ne érhesse kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód.
A Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályának munkaterve titkos – emelte ki az ombudsman a cikkben.
A mechanizmust civil szervezetek segítik, valamint olyan külső szakértők, akiknek személyes és tudományos tapasztalataik hozzájárulnak a rendszer hatékony működtetéséhez. Annak érdekében, hogy a mechanizmus hasznosíthassa a civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteit, az alapvető jogok biztosa Civil Konzultációs Testületet hozott létre.
A Testület négy meghívott és négy pályázat útján kiválasztott tagszervezetből áll. Meghívott a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Ügyvédi Kamara. Nyilvános pályázaton kiválasztott tag a Magyar Helsinki Bizottság, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány. Csupa nemzetközi kiválóság.
Dr. Fliegauf Gergely, a Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályának vezetője egyébként interjút adott a zsurpubi.hu Jobbik közeli internetes oldalnak 2017 augusztusában, amelyben elismerte, hogy a szcientológusok által alapított Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt ismeri, és a szövegből kiderül az is, hogy fogadták őket az Alapjogi Biztos Hivatalában.
