A mikroműanyag az 5 milliméternél is kisebb műanyagdarabokat jelöli, amelyek rendszerint a műanyagok bomlása során, azok szerkezetének szétesésekor keletkeznek.
Napjainkban egyre több vizsgálatot végeznek a témában, ám az eredmények olykor-olykor elkeserítőek.
Ezek a részecskék ugyanis nemcsak a műanyagpalackba csomagolt üdítőkben, hanem az állati eredetű élelmiszerekben, a gyümölcsökben és a zöldségekben is fellelhetőek.
Mi több, ezáltal az emberi szervezetben, a vérben, sőt, a székletben is megfigyelhetők.
Egy új, minden részletre kitérő tanulmány szerint ráadásul összefüggés mutatható ki a gyulladásos bélbetegség és a bélsárban lévő mikroműanyagok mennyisége között.
A kutatásban egészséges emberek székletét és a gyulladásos bélbetegségben küzdők végtermékét elemezték és hasonlították össze.
A vizsgálatok során elsőként arra lettek figyelmesek, hogy a bélgyulladásban szenvedő alanyoknál szignifikánsan magasabb volt a mikroműanyag-koncentráció (41,8), mint az egészséges embereknél (28,0).
Összesen 15 féle mikroműanyagot mutattak ki a székletben, melyek közül a poli(etilén-tereftalát) (22,3-34,0 százalék) és a poliamid (8,9-12,4 százalék) volt a domináns, ezek lapok, illetve szálak formájában voltak jelen a végtermékekben.
Ráadásul azt is bizonyítani tudták, hogy összefüggés van a bélgyulladás súlyossága és a műanyagrészecskék mennyisége között.
Ezt követően egy kérdőíves felmérést is végeztek az alanyoknál, melyből kiderült, hogy az ivóvíz és az élelmiszerek műanyag csomagolása, valamint a porexpozíció is befolyásolja a szervezetbe kerülő káros anyagok felhalmozódását.
A teljes cikk itt olvasható.
