Egy fiatal akkor kezdi meg önálló életét, ha saját keresete van, fenntart egy lakást és képes fedezni a költségeit – nagyjából így szól a közmegegyezés. Világszerte ismert jelenség, hogy egy generáció alatt majdnem fél évtizeddel kitolódott a gyerekek önállósodása. A szülői ház biztonsága és kényelme lehetővé teszi az ifjaknak a gondtalanabb életet, kevés szülő mond erre nemet.
Az Eurostat jelentése azt mutatja: az Európai Unióban jelenleg 26 éves koruk körül hagyják el a szülői házat a fiatalok, de vannak eltérések az egyes államok között.
A legtovább a horvátok élvezik a mamahotel szolgáltatásait. A szomszédban hosszan kitolódott az önállósodás, ugyanis ott egy átlagos fiatal 32,4 esztendős koráig nem kezdi meg a saját életét. Nagyon hasonló a helyzet Szlovákiában (30,9 év), Máltán és Olaszországban (30,2), valamint Portugáliában (30). Ezekben az országokban nem is feltétlenül az elérhetetlen bérleti díjak miatt maradnak otthon az ifjak, inkább kulturális különbségről van szó; a mediterrán államok erősen családközpontú szemlélete áll a háttérben.
Nyilván nem véletlen, hogy a legtehetősebb országokban tudnak a leghamarabb önálló útra lépni a gyerekek.
A svédek vezetik a ranglistát 17,5 évvel, őket a luxemburgiak (19,8) és a dánok (21,2) követik. A gazdag államokban átlagosan 22 év alatt vágnak neki a felnőttéletnek az ifjak. A legtöbb északi és nyugati országban a fiatalok a húszas éveik elején-közepén hagyják el a szülői házat, míg a déli és keleti államokban a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején.
A KSH is elvégezte a hazai adatok elemzését. A jelentés a kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci helyzettel, valamint anyagi okokkal magyarázza azt, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. 2019-ben a 18–34 esztendős magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50 százalékkal. Jellemzően nálunk is a férfiak költöznek el később. Nem volt ez mindig így, hiszen a fiatal felnőttek az 1990 előtti években viszonylag korán az önállósodás útjára léptek, a rendszerváltás azonban e téren is jelentős változásokat hozott.
Minden család dinamikája más, de amerikai kutatások azt mutatják:
a hosszas együttélés a szülőkkel súlyos anyagi terhet jelenthet az idősebb generációnak, akár a nyugdíjra félretett pénz is rámehet. Hogy ez ne történjen meg, a szülőknek ki kell alakítaniuk egy élhető szabályrendszert, melynek pontjait be kell tartatniuk az otthon élő felnőtt gyerekeikkel. Érthető és támogatható indok, hogy amíg a tanulmányait végzi a fiatal, otthon lakhasson, s amennyiben lehetséges, kikerülje a diákhitelt. Mert annak törlesztése később hozzájárul az önálló élet egyéb költségeihez, így eleve nagy kiadásokkal kezdik a pályájukat a fiatalok. De a szülői ház mégsem fedezheti egy keresettel rendelkező harmincéves minden költségét – hívják fel a figyelmet a szakértők.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Oliver Rossi, Getty Images)