Mintegy 300 ezer 25 év alatti munkavállaló kap teljes jövedelemadó-mentességet jövőre a legújabb kormányzati döntés értelmében. Szakértők szerint az intézkedés bérfeszültséget okozhat.
Nem kell megfizetniük a személyi jövedelemadót a 25 év alattiaknak legkésőbb 2022. január elsejétől – jelentette be a kormányfő a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában. Orbán Viktor hozzátette:
fontosnak tartja, hogy miután visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, a fiatalok is kapjanak egy lehetőséget, ami a csokkal és a babaváró hitellel már jelentős segítség az életkezdéshez.
Az intézkedés biztosan növeli a 25 év alatti fiatalok hitelképességét, a kedvezményes időszak lejártakor azonban kellemetlen meglepetések érhetik őket – hívták fel a figyelmet egyes szakértők.
A részletekről annyit közölt a miniszterelnök, hogy a kedvezmény a nemzetgazdasági átlagkeresetig lesz igénybe vehető, tehát nem lesz korlátlan, mint a négygyermekes anyák esetében. A bruttó átlagkereset szintjén ez havi 41 790 forint megtakarítást jelenthet. Érdemes hozzátenni azonban, hogy a 25 év alattiak körében a bruttó átlagkereset alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag, a 2020-as év január–októberi időszakában 278 600 forint volt.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere lapunknak azt mondta, hogy
a korhoz kapcsolódó adókedvezmények nem ismeretlenek az elmúlt tíz évben kialakított jövedelemadó-rendszerben, így nem ez az első alkalom, hogy a 25 év alattiak adókedvezményben részesülnek.
Emlékeztetett, hogy 2018. december 31-ig 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatók kedvezményt kaptak a szociális hozzájárulási adóból (szocho). Azt, hogy nem ez utóbbi visszavezetése mellett döntött a kormány, több tényező is indokolhatja. A szakértő ezek között említette, hogy esetleg az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást kívánja támogatni a kormány, ebben az esetben pedig eleve nem fizetnek szochót a kifizetett munkabér után. Fischer Ádám szerint lehetséges, hogy a kormány számára elérhető statisztikák azt mutatják, hogy nincs szükség további munkahelyteremtésre. Ennek azonban ellentmond, hogy
a fiatalok munkanélkülisége Magyarországon továbbra is probléma: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az átlagnál lényegesen magasabb, 14,7 százalék volt 2020 első felében, számuk pedig elérte a 40 ezret.
Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adószakértője a Világgazdaságnak azt emelte ki, hogy Lengyelországban 2019-ben vezettek be hasonló intézkedést a 26 év alattiak számára mind a munkaviszonyból, mind a megbízási szerződés alapján kapott, mintegy 6,5 millió forintot meg nem haladó éves jövedelem esetén. Ott az előterjesztés egyik célja az volt, hogy fékezzék a fiatal munkaerő kivándorlását.
Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője szerint számos kérdés még tisztázásra vár. Nem tudni például, hogy az intézkedés csak a bérjövedelmekre vonatkozik-e, vagy a tőkejövedelmekre is. A szakember úgy látja, ez utóbbi társadalmilag igazságtalan lenne, és visszaélésekre adna lehetőséget. Ezt a szempontot elemezve Bajusz Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy
járhat némi bérfeszültséggel, ha egy azonos munkakörben és felelősségi körben dolgozó 26 éves munkavállaló azonos szintű jövedelmét 15 százalékos adóteher sújtja, míg a mellette ülő, 25. életévét be nem töltött munkavállalóét nem.
Kántor Balázs hasonló problémákat nevezett meg: a kedvezmény növelheti a termelő iparágakban a fluktuációt, mert abban lesz érdekelt a munkáltató, hogy az alacsony képzettségű munkaerőt folyamatosan váltsa, mielőtt betöltené a 25. életévét. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adószakértője szerint bár évek óta szó van arról, hogy esetleg egy számjegyűre csökkentik az szja-kulcsot, az ilyen intézkedések e terv ellen hatnak, mivel szűkítik a költségvetés mozgásterét.
(Borítókép: Rawpixel.com, PuzzlePix/Shutterstock)
