"Alávaló, ordas hazugság” – ezt mondta ma Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő arról, hogy Simicska Lajos fia az ötödik helyet kapná a Jobbik országos listáján. Kijelentette, a listáról még nem született döntés a párt elnökségében.
Ne vegyünk mérget rá, hogy nem születhet ilyen döntés abban a testületben, amelyet Vona Gábor irányít, és amelyben a hozzá hű vidéki jobbikos polgármesterek üldögélnek.
Játsszunk el a gondolattal, hogy mégis születik egy ilyen határozat. Ez azért sem lenne meglepő, mert a Simicska-család egyértelműen szimpatizál a párttal. A família feje már többször pozitívan nyilatkozott a Jobbikról, de a fia még rajta is túltett. Márciusban ezzel a nyilatkozattal kedveskedett Vona Gábornak: “azt gondolom, hogy a következő parlamenti választás igazi, valós tétje egyetlenegy dolog, mégpedig az, hogy Vona Gábornak sikerül-e megszerezni a kétharmadot."
A politikai éleslátásról tanúbizonyságot tevő Kissimicska, aki az édesapja tulajdonolta Magyar Nemzet című napilap kiadóigazgatója, láthatóan kétoldali Jobbik-imádatban szenved. Már meg sem merem kérdezni, hogy mit szólnak ehhez a magukat függetlennek, obejektívnek tartó Magyar Nemzet munkatársai…
A Vonának kedveskedő márciusi interjú után terjedt el az az információ, hogy Kissimicska megmártózna a nagypolitikában is. Hiába, aki néhány hónapig volt már kiadóigazgató, miért ne látna át rögtön a szitán, miért ne lehetne jövőre jobbikos parlamenti képviselő?
Ha ez így lenne, akkor megerősítést nyerhet, hogy Nagysimicska valóban elfoglalta a pártot, Vona Gábort pedig bábként mozgatja. Már a nagyon félresikerült jobbikos plakátkampány is azt üzente a választóknak és a párt szimpatizánsainak, hogy Nagysimicska zsebre tehette a mozgalmat. A folyton a kormányzati korrupciót emlegető párt ugyanis nem cáfolt feltételezések szerint a piaci árnál sokkal olcsóbban hirdethetett a milliárdos köztéri plakáthelyein. Előkampány ide vagy oda, ennek eredménye semmilyen hasznot nem hozott a pártnak, nem látszik, hogy növekedett volna a Jobbik népszerűsége.
Egy feltételezett Kissimicska-jelölés azt bizonyítaná, hogy Nagysimicska nem szeretetből tette, amit tett, hiszen megkérte a reklámhelyei árát. Fia előkelő, országos listás – vagy bármelyik befutó – helye azt is üzenné, hogy már nem csak résnyire tette be a lábát a pártba, hanem ő osztja lapokat, az országos lista összeállításába is lehet beleszólása. 2014-ben Sneider Tamás – akit aztán parlamenti alelnöknek jelölt a párt – állt a lista ötödik helyén. Nem kizárt, hogy most ő is hátrébb csúszna a ranglistán, ahogy más jobbikost is kiszoríthatna a parlamentből Kissimicska. Az a fiatalember, akit a párttagok közül nagyon kevesen ismerhetnek, illetve a képességeivel sem lehetnek tisztában. Abban a pártban csinálhatna tehát könnyűszerrel karriert, amely korábban mindig is büszke volt arra, hogy “alulról” építkező szervezet. KGBélától eltekintve, az volt a jellemző rájuk, hogy nem nagyon fogadnak be “ejtőernyősöket”, kivülállókat, és főleg milliárdosok gyerekeinek nem volt eddig keltetője a Jobbik. Egy ilyen döntés után Vona Gábor pártelnöknek is el kellene gondolkodnia politikai jövőjén: Kissimicska – háttérben az apai segítséggel – valóban csak parlamenti képviselő szeretne lenni? A láthatóan agilis fiatalember nem jelenthetne majd veszélyt rá, nem taszíthatná le a trónjáról?
Egy vesztes parlamenti választás után pedig bármi megtörténhet, tehát van kockázat Simicskáék térhódításában.
Persze, mindehhez Kissimicskának még honatyának sem kell lennie, csak erőt kell mutatnia. Ehhez az édesapja és médiabirodalma is kellő biztosítást nyújthatna.
Nem kell messzire menni ahhoz, hogy lássuk: nem minden a Kossuth téri ellenzéki frakcióban dől el. Ugyanis most is van olyan ellenzéki párt, amelyet nem a parlamentből, hanem egy fővárosi pártirodából irányítanak, sőt az ő miniszterelnök-jelöltjük sem parlamenti képviselő. Az már más kérdés, hogy az eredmények nem őket igazolják.
