Orbán Viktor erőteljes kiállásának köszönhetően sikerült megakadályozni a múlt heti uniós csúcson, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a határvédelem jogát. Hazánk sikeresen képviselte érdekeit és egyből szövetségeseket keresett ebben az újabb kérdésben. Ismét fontos partnernek bizonyultak a V4-államok, melyek összefogva kellő ellensúlyt tudtak nyújtani a bevándorláspárti államokkal szemben – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus. Kifejtette, ez a négy ország újra külön egyeztetett, és ugyanazt az álláspontot fogalmazták meg a közvélemény előtt. Ez egyértelmű siker az érdekvédelemben.
Az elmúlt hetek eseményei világossá tették – folytatta –, soha nem látott tétje van a jövő májusi EP-választásnak, amelyen az Európa jövőjét féltő tömegeknek utolsó lehetőségük lesz arra, hogy változást érjenek el a brüsszeli testületekben. Rámutatott: a mostani mandátumbecslések alapján erre minden esély megvan, Európa-szerte zuhan a bevándorláspárti pártok támogatottsága. Komoly esély van arra is, hogy megmeneküljön a Néppárt, hiszen a jobbközépnek számító európai pártok közül is a magyar álláspontot támogató formációk a sikeresebbek.
A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére – fejtegette a szakértő, hozzátéve, tették mindezt úgy, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán még saját maguk is elismerték, abban valótlan állítások tucatjai olvashatóak. Európa legtöbb országában az ilyen típusú politizálás elképzelhetetlen lenne, hiszen nemzeti kérdésekben nem számít a párthovatartozás, hungarikum, hogy nálunk az ellenzék szinte teljes spektruma képes a hazájával szemben politizálni.
Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel, megjegyezve, most mégis ez a helyzet: a bukott kormányfő újra az ellenzéki szóváltások vezérszereplője lett, a Sargentini-jelentés megszavazása után rögtön egy Gyurcsány Ferenccel fémjelzett, a jelentést ünneplő megmozdulást hívtak össze. Az ellenzéki pártok tehát továbbra sem tudnak szabadulni a népszerűtlenséget eredményező két béklyótól.
A politológus úgy értékelte, hogy az MSZP vezetése színtelen-szagtalan, még párttársai is unott fejjel hallgatták Tóth Bertalan parlamenti felszólalását, miközben „Gyurcsány beszéde alatt szinte extázisba esett Kunhalmi Ágnes”. Ráadásul, mivel a szocialista párt támogatottsága egyre alacsonyabb, nő az esély arra, hogy az EP-választáson további pozíciókat fog veszíteni, amely újabb konfliktusokat és akár egyes politikusok távozását is eredményezheti. Külön érdekesség az MSZP esetében, hogy míg Szanyi Tibor a Figyelőnek adott interjújában bejelentkezett az EP-listavezetői helyért, informális csatornákon azt hallani, hogy ezt nagyon sokan nem szeretnék megadni neki a párt vezetéséből – mutatott rá.
Nincsen jobb helyzetben az LMP sem, melynek lassan ahány politikusa, annyi álláspontja van a Magyarországot és Európát érő kihívásokról – hangsúlyozta. Különösképp érdekes Keresztes László Lóránt párton belüli térnyerése, mely egy esetleges jobboldali irányváltást eredményezhet. Kérdéses, ebben mennyien támogatnák, illetve, hogy a közelgő tisztújítás tud-e tiszta vizet önteni a pohárba, nem következik-e be egy újabb pártszakadás. A Jobbik a zöldpárthoz hasonlóan identitáskeresést folytat és vezetési válságban van.
