Hiányzott Donald Trump, nem volt ott Narendra Modi, India miniszterelnöke, az Egyesült Királyságot Sir David Attenborough képviselte, ami ugyan viccnek nem vicc, viszont komoly politikai jelenlétnek sem nevezhető. Hiányzott a svájci Alpokban évente rendszeresen megtartott szuper-elit csúcsról Emmanuel Macron francia elnök, aki tavaly még a rendezvény üdvöskéje volt, az idén viszont már politikai legitimitásának morzsáiért küzd hazájában.
A The Spectator című brit lap publicistája szerint senkit nem érdekel már Davos, ahol az idén is a szokásos bla-bla ment a “Globalizáció 4.0-ról”. No meg persze ott volt az Oxfam is, amely egykor a globális szegénység ellen küzdő adománygyűjtő szervezetből mára szélsőbalos provokátorrá vált, hogy ellopja a showt a gazdag emberek bűnei elleni akcióival. Kiadványuk meglehetősen szenzációhajhász és demagóg módon azzal próbálta meg a figyelmet megragadni, hogy a világ szegényebb fele tavaly csak még szegényebb lett, viszont a 2 208 milliárdos (ki tudja, ezt milyen lista alapján számolták össze) naponta összességében 2,5 milliárd dollárral gazdagodik.
Kicsit hihetőbbnek tűnik a brit statisztikai hivatal, az ONS adata, amely szerint az Egyesült Királyságban a legszegényebb 10 százalék jövedelmének nagyobb arányát fizeti be adóként, mint a leggazdagabb 10 százalék. Ez egyébként minden szociális érzékenység mellett józan paraszti ésszel is teljesen belátható: aki szegény, az sajnos arányaiban többet költ fogyasztásra, így – szintén arányaiban nézve – több indirekt adót, példáut áfát vagy jövedéki adót fizet be. Az Oxfam Thomas Piketty nyomán erre azt javasolja, hogy vessenek ki 0,5 százalék vagyonadót e sárgolyó leggazdagabbjaira, s az így befolyó pénzből finanszírozzák a szegények egészségügyi és oktatási költségeit.
Hacsak Ön nem egy trockista, aki tévedésből olvasgatja a Spectatort fogorvosának rendelőjében, felvetődhet a kérdés: vajon a jobboldali lap miért ad teret a nyilvánosságban az Oxfam ötletienk? A lap publicistája szerint ennek oka az, hogy a brit uralkodó elit szemeit annyira elhomályosítja a brexit, hogy az annak nyomán feltoluló sérelmek simán egy Munkáspárti kormányzáshoz vezetnek majd. Márpedig Jeremy Corbyn, a Labour vezetőjének nyilatkozatai alapján biztosra vehetjük, hogy hatalomra kerülésük esetén a brit vagyonadó jóval nagyobb lesz majd fél százaléknál, s ennek meg is leszenk a maga katasztrofális következményei.
De térjünk még vissza Davoshoz egy gondolat erejéig! Ott, a csúcstalálkozón publikálta a PwC nevű tanácsadócég legújabb vezérigazgatói felmérését. A világ legnagyobb vállalatainak vezetői között 30 százalék azok aránya, akik a globális növekedés lassulására számítanak az idén. A pesszimizmus az amerikai menedzserek körében a legerősebb – Trump elnök adócsökkentési programjának hatása kifut az idén, a globális kereskedelmi feszültségek pedig tovább erősödnek.
Persze az Oxfam itt is közbeszólt: a PwC felmérésének válaszadói sem lettek szegényebbek tavaly, a londoni irányadó tőzsdeindex, az FTSE-100 kosarába tartozó cégek vezetőinek fizetése éves átlagban 11 százalékkal emelkedett. Ha a gazdasági kibocsátás csökken és a jövedelmi különbségek továbbra is emelkednek, borítékolható a globális elitek elleni düh erősödése. Könnyen lehet, hogy jövőre már Davos lesz az a hely, ahol a legbiztonságosabb elrejtőzni.
Borítókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Gian Ehrenzeller
