“Jó, hát valakinek tetszik, valakinek nem…” – így értékelte Juhász Péter, amikor valaki az autójából kikiabált és a politikus édesanyját emlegetve akarta megtudakolni, miért akadályozzák a forgalmat a Lánchídon, korán reggel.
Az Együtt először percekre megállította a forgalmat, hogy kifeszíthesse óriás molinóját. Mivel a molinó elhelyezése – bár ebben kétségkívül gyakorlottabbak, mint a répapucolásban – nem sikerült a legtökéletesebben, ezért a rögzítés után is annyira lelógott az útra, hogy még egy ideig lassította a forgalmat. A buszvezetők is csak nagyon óvatosan mertek áthajtani alatta.
Nem meglepő, hogy az Együtt ismét egy a feltűnési viszketegségüket bizonyító eszközhöz nyúlt, hiszen szerdán egy rakás helyen visszaléptek az MSZP-Párbeszéd és Gyurcsányék javára, nem sokkal előtte pedig maga Juhász Péter jelentette be visszalépését a belvárosban. Mivel immáron annak a minimumát se nagyon képesek teljesíteni, aminek a politikában értelme van (választásokon való indulás) újra lehet az értelmetlen dolgokkal foglalkozni. Persze lehetőleg olyan formában, hogy az minél több embert felbőszítsen, aki reggel inkább munkába menne a Juhász-cirkusz köztéri előadásai helyett.
Juhászékra amúgy is jellemző, hogy nem nagyon tartják tiszteletben a többi embert, az Együtt akciója volt az október 23-ai állami ünnepség szétfütyülése is. Ők ugyan azt állították, hogy a miniszterelnököt mentek kifütyülni, csak hát kapott abból az állami rendezvényen szereplő fiatal srác, meg a Himnusz is.
Igaz, szerintük ez a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik. Javaslom legközelebb, amikor Juhász szeretné elmondani a beszédét a következő ellenzéki tüntin, menjen el rá az a párszázezer fideszes is, aki a békemeneten ott volt, és ők is fejtsék ki a véleményüket sípokkal és kereplőkkel. Ha majd szegény Juhász Péternek egy szava sem fog hallatszani, hát ez van, de legalább mi elmondtuk a véleményünket. Így értelmezik Juhászék a demokráciát és a szabadságot, szóval csak nyugodtan.
Ennek a torz felfogásnak a legfrissebb példája az Együtt mai akciója a Lánchídon: ha senki nem kíváncsi rád, akkor feküdj alá, vagy sípolj, üvölts a fülébe. A lényeg, hogy muszáj legyen rád figyelnie mindenkinek, akár olyan áron is, hogy elkésik a munkából.
Kétség sem férhet, hogy ők a kormányzást is így képzelik el. A mellékhelységre nem tudnánk nyugodtan elmenni tőlük.
Persze nem kizárt, hogy így sem dőlhetünk hátra. Ha Juhászt az átlagember továbbra is ignorálni fogja, lehet hogy még a WC ülőkékre is molinók lesznek kifeszítve.
