A 33 éves politikus lenyűgözőnek nevezte a pártja által elért eredményt, és azt mondta, „egyáltalán” nem számított ilyen erős szereplésre. Úgy fogalmazott, „végtelenül hálás” és „alázattal fogadja a bizalmat”. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. „Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan” – mondta támogatóinak.
Wolfgang Sobotka, a törvényhozás alsóházának néppárti elnöke kijelentette, hogy a jövőbeni koalíció ügyében még minden nyitott, egy sor lehetőség kínálkozik. A tárgyalások „eltarthatnak egy darabig.”
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) történelmi mélypontot jelentő 21,5 százalékot kapott. Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A megkezdett úton, „az emberiesség útján” kell tovább haladni – jelentette ki ugyanakkor. Az SPÖ mostani választási mottója a „Győz az emberiesség” volt, és a pártelnök változatlanul kiállt emellett. A vasárnapi választás „közbülső állomás” volt, és ezen az úton kell együtt tovább menni.
A harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere lett 17,3 százalékkal. A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült a 2017-es választásokhoz képest. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky – és mások is – úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot kapott. Elnökük, Werner Kogler közölte, csak abban az esetben lenne hajlandó koalíciós együttműködésre az Osztrák Néppárttal, ha Sebastian Kurz volt kancellár „radikális változtatásokat” eszközöl politikájában. Kogler emlékeztetett, hogy a Néppárt nemrég még a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt. Ahhoz, hogy a Zöldek együttműködjenek vele, fordulat kell – hangsúlyozta.
Ötödikként a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) került be a parlamentbe 7,4 százalékkal.
A vasárnap este közölt előzetes végeredmény nem tartalmazza a rendkívül nagy számú – csaknem 1,1 millió – levélszavazatot, amelyet a jövő hét első felében számolnak össze.
A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól.
Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban.
A legutóbbi, 2017-es választásokon az ÖVP 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékot ért el (61, 52, illetve 50 mandátumot szerezve), a Zöldek nem kerültek be, a NEOS 5,3 százalékhoz és 10 képviselőhelyhez jutott.
A vasárnapi előrehozott választásokon kiesett a Zöldek pártjából korábban kivált JETZT (MOST), amely a 4 százalékos bejutási küszöbtől jelentősen elmaradva 1,9 százalékot kapott. Ez azt jelenti, hogy ötpárti parlament alakul Ausztriában.
Alexander Van der Bellen államfő korábban bejelentette, hogy jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat a pártok képviselőivel.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.
Borítókép: MTI/EPA/Christian Bruna
