Csütörtök délután Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója részvételével egy karcos és tartalmas eszmecsere zajlott a Terror Háza Múzeumban.
A beszélgetés legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon mi a tétje annak az Európáért folyó harcnak, melynek évek óta szemtanúi lehetünk. Schmidt Mária kiemelte: a tét nem más, mint a szabadságunk és a függetlenségünk. A szemben álló fél pedig az a brüsszeli politikai elit, mely mára elfelejtette, hogy mit is jelent e két érték. Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor nem volt feltétel a liberális demokrácia, csupán az olyan demokrácia, amely a liberális szabadságjogokat biztosítja – hangsúlyozta Schmidt Mária.
Békés Márton szerint Európában annyira erőssé vált a keresztény kultúra hagyatéka, hogy „már csontvázában is megtartó erőt jelent”, így hiába próbálnak attól sokan elrugaszkodni, azt csakis keresztényi módon tehetik. G. Fodor Gábor amellett érvelt, hogy „néha nem látjuk az ellenfelet”, majd három részre bontotta a kultúrharc kérdéskörét. Elsőként az „igazság küzdelemről” beszélt, amit szerinte az erő fog meghatározni, másodikként említette a „félelem-küzdelmet”, amely egy globalista-patrióta ellentéten alapszik, míg a harmadik szerinte egyfajta „méltóság-küzdelem”, amely az önbecsülés aszimmetrikus viszonyából ered. Ezek alapján születtek meg azok az új törésvonalak Európában, amelyek mentén kialakultak a 21. század fő vitái.
Gerő András úgy vélte, hogy a kultúrharc valaminek a megjelenése és nem önmagában értelmezendő. Ő a probléma forrását az emancipációs folyamatok különbségében véli felfedezni, mely szerinte érvényes a nemzetállamokra és az európai integrációra egyaránt. Mint mondta, az Európai Unióban egy fura kettősség van jelen, hiszen nyíltan deklarálták az egyenlőséget, de mellette megjelentek a hegemonisztikus irányzatok is. A harc legfontosabb kérdése az, hogy vajon ez a transznacionális szerveződés mit tud majd kezdeni a berkein belül kialakult nemzeti emancipációs mozgalmakkal.
Frank Füredi új könyve (A célkeresztben: Magyarország) kapcsán az a kérdés merült fel, hogy a német érdek miként befolyásolja Európát. Schmidt Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU nagy része behódol a német kancellár érdekeit szolgáló birodalmi döntéseknek. A német érdek válik az európai érdekké – emelte ki a Terror Háza Múzeum igazgatója. G. Fodor Gábor szerint egy tudatos identitásgyengítés zajlik a németek részéről, melynek egyik fontos eleme a bevándorlás.
A beszélgetés résztvevői között egyetértés alakult ki a V4-ek szerepvállalásáról. Békés Márton egy frappáns párhuzamot vonva aláhúzta: „Brüsszelnek a V4 lesz a Vietnámja”, utalva ezzel arra, hogy hiába próbálkozik a nyugat-európai politikai elit támadni ezeket az államokat, nem tudják őket meghátrálásra kényszeríteni, sőt még inkább erősítik a közép-európai államok szerepét.
Schmidt Mária megdöbbentőnek tartja azt a hazánkat, illetve a térség hasonlóan gondolkodó országait érő vádat, hogy itt nincs demokrácia, miközben Spanyolországban politikai foglyokként ítélik el a katalán függetlenség harcosait. Mint mondta, ezzel kapcsolatban az EU álláspontja az, hogy az ottani események spanyol belügynek számítanak, abba nem kell beleszólni. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen alapon mondják az uniós bürokraták, hogy nálunk nincs szabadság, és avatkoznak be napi szinten a magyar belpolitikába. Schmidt Mária összegzése szerint Brüsszelben sohasem arról beszélnek, amiről kéne. Mint mondta: „Ők a múltat akarják helyreállítani a jövőben”, azaz restaurálni saját, mára megkopott hegemonisztikus szerepüket. Ezzel szemben szerinte fontos különbség, hogy a V4-államok jövőorientáltak, és újszerű válaszokat adnak a felmerülő problémákra.
Borítófotó: Terror Háza Múzeum, Schmidt Mária (j2), a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gerő András (b1), a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, G. Fodor Gábor (b2), a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója, Békés Márton (j1), a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Tallai Gábor (k), a Terror Háza Múzeum programigazgatója
